
Klaus Iohannis államfő (középen) és a kormány megannyi tagja kivonult a metróátadásra
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök felavatta kedden a bukaresti ötös metró ötéves késéssel elkészült első hétkilométeres szakaszát, amely a dél-nyugati Drumul Taberei lakónegyedet köti össze a belvárossal.
2020. szeptember 15., 16:172020. szeptember 15., 16:17
2020. szeptember 15., 16:212020. szeptember 15., 16:21
Az új metróvonalon tíz megálló és egy kocsiszín készült el, és az Eroilor állomásnál csatlakozik a bukaresti metró immár 78 kilométeres és 63 megállót magába foglaló hálózatához. Az ötös metró (M5) építését később az Egyetem-tér (Universității) felé folytatnák, hogy további 15 megálló építése nyomán kelet-nyugat irányban kettészelje Bukarestet, és a város keleti felén található Pantelimon városrészt is bekösse a hálózatba.
A két külvárosi végállomással rendelkező M5-ös metróvonal közös szakaszán ezért kezdetben csúcsidőben is csak hatpercenként fognak közlekedni a vonatok, de a jelző- és biztonsági berendezés elvileg lehetővé teszi, hogy a vonatok másfél percenként fussanak be a megállókba. Klaus Iohannis államfő a Nemzeti Liberális Párt (PNL) csaknem egy éve hivatalba lépett kisebbségi kormányának tulajdonította, hogy a „halogatás legendájává” vált új metróvonalat sikerült megnyitni a forgalom előtt. Felhívta a figyelmet, hogy a beruházás jelentős részét uniós támogatásból finanszírozták és Romániának még sok európai forrás áll rendelkezésére, hogy felgyorsítsa az infrastruktúra-fejlesztést. Az M5 avatásán a repülőtérrel kapcsolatot teremtő hatos metróvonal tervezésének és kivitelezésnek megkezdését jövő évre ígérte a közlekedési miniszter.
Fotó: Presidency.ro
Az ország eddigi legdrágább – 3,4 milliárd lejes költségvetésű – városi infrastruktúra-beruházása az első olyan befejezett metróvonal, amelynek az építését nem a kommunizmus idején kezdték meg. Az első versenytárgyalás kiírása óta (2008) 12 év telt el, az építkezés pedig 2012-ben kezdődött, azzal az óriásplakátokon is hirdetett ígérettel, hogy „3 év múlva itt lesz az ön metrómegállója”. A finanszírozási és váratlan műszaki problémák miatt elhúzódó építkezés hosszú évekre örökös közlekedési dugót okozó építőteleppé tette a mintegy negyedmilliós városrész legfontosabb útvonalát, a metróépítési hirdetmények pedig a lakók gúnyolódásának céltábláivá váltak: a hármas számot egyesek 8-ra, mások 30-ra, sőt 300-ra írták át.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
szóljon hozzá!