
Fotó: Pixabay.com
Nem kell aggódniuk a Nagy-Britanniában élő román állampolgároknak a brit EU-tagság péntek éjjeltől esedékes megszűnése miatt, mert az átmeneti időszak végéig nem változnak a jogaik – szögezte le Bogdan Aurescu külügyminiszter.
2020. január 31., 13:032020. január 31., 13:03
2020. január 31., 13:072020. január 31., 13:07
A tárcavezető a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, „nincs ok aggodalomra és nincs ok pánikra”. Február 1-jétől ugyanis az úgynevezett átmeneti időszak végéig, azaz 2020. december 31-éig mindössze annyi változik, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt az uniós döntéshozatalban, az ország területén élő uniós állampolgárokkal kapcsolatban azonban év végéig még biztosan a jelenleg is érvényes jogi keretrendszer marad hatályban.
A miniszter rámutatott, a tervek szerint az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról szóló tárgyalások október végéig tartanak majd, amikor az Európai Tanácsnak jóvá kellene hagynia a megállapodást. „Mi román és európai szemszögből egyaránt erős partnerségi viszonyt szeretnénk Nagy-Britanniával, amely a közös külpolitikai, biztonsági és gazdasági érdekekre és célkitűzésekre épül. Reméljük, lesz elegendő idő a tárgyalásokra” – idézte a román diplomácia vezetőjét az Agerpres hírügynökség.
Aurescu kiemelte, a 2020. december 31-e után Nagy-Britanniában letelepedők helyzetét nem szabályozza a kilépési megállapodás, ezért fontos lenne, hogy olyan egyezség szülessen e téren az EU és az Egyesült Királyság között, amely lehetővé teszi, hogy a 27 uniós tagállam állampolgárai egyenlő bánásmódban részesüljenek.
A brit EU-tagság helyi idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnik meg. Az Európai Unió és elődszervezetei történetében még nem volt példa teljes jogú tagország távozására. Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot tölt a távozás pillanatáig az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be az akkori EK-ba, Dániával és Írországgal együtt.
A Brexit-folyamat a 2009-ben életben lépett Lisszaboni Szerződés kilépési mechanizmusának első alkalmazása is egyben – rögzíti az MTI. Theresa May akkori brit miniszterelnök 2017. március 29-én indította el hazáját az Európai Unió kijárata felé, aktiválva a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza. A cikkely maga is jogi újdonság volt az EU történetében, hiszen korábban nem létezett külön szabályozási mechanizmus kilépések esetére. Az 50. cikkely értelmében a távozni kívánó tagország uniós tagsága a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, vagy ennél korábbi kilépési időpontot rögzítő megállapodás esetén a megállapodás hatályba lépésével megszűnik.
Az Egyesült Királyság ennek alapján eredetileg tavaly március 29-én lépett volna ki az EU-ból, de a Brexit-folyamatot kísérő heves belpolitikai viták miatt Theresa May, majd hivatali utódja, Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök is halasztásokat kért, amelyeket az EU rendre jóváhagyott.
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
szóljon hozzá!