Bukarest is terítékre kerül – a jogállamiság romániai helyzetéről vitázik és fogad el határozatot októberben az EP

A csütörtöki döntés értelmében az EP következő, október 1. és 4. közötti plenáris ülésén vitatják meg a jogállamiság romániai helyzetét az erőszakba fulladt október 10-ei kormányellenes tüntetés nyomán, majd az október 22. és 25. közötti ülésen szavaznak a helyzetről szóló határozatról. Az október eleji vitára Viorica Dăncilă miniszterelnök is meghívást kapott.

A vita ténye eddig is ismert volt, az újdonság az, hogy határozatot is elfogadnak. Ez ugyan nem bír jogi hatállyal, azonban erős jelzés Bukarestnek. A dokumentumot várhatóan az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) dolgozza majd ki. A szavazás idején Klaus Johannis román államfő is az EP-ben tartózkodik majd, ugyanis felszólalást tart az EU helyzetéről.

Dan Nica, a PSD EP-frakciójának vezetője ennek kapcsán kifejtette: a frakcióvezetők ülésén nem pontosították, milyen témákról lesz szó a vitán, amit úgy értékelt, hogy az EP az abszurd politizálás talajára lépett, egyesek a közelgő kampány miatt politikai céljaik elérése érdekében bűnbakokat keresnek, és most Romániát találták meg.

A csütörtöki döntést már szerdán beharangozta Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, aki a Magyarországról szóló szavazást követően a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva úgy vélte: a bukaresti kormánynak nagyon oda kellene figyelnie arra, ami Magyarországgal történt. Szerinte ugyanis a Sargentini-jelentésben megfogalmazott kritika jelentős hányada Romániára is érvényes. A volt miniszter szerint a Sargentini-jelentésnek a jogállamiságra, az állampolgári szabadságjogokra, az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó részében Magyarországot Romániára lehetne cserélni, és a kritika érvényes maradna.

Cristian Diaconescu szerint ha Bukarest nem veszi figyelembe azokat a minden csatornán érkező figyelmeztetéseket, amelyek az igazságszolgáltatás elleni politikai támadások miatt érik, akkor Lengyelország és Magyarország sorsára juthat. A külpolitikai szakértő úgy vélte, hogy mind Lengyelország, mind pedig Magyarország befolyása sokkal erősebb Brüsszelben, mint Romániáé, és ennek ellenére sem tudták elkerülni az Európai Parlament elmarasztalását.
A volt miniszter azt is megemlítette, hogy nem látja, ki tudná megvédeni az Európai Parlamentben a bukaresti kormány álláspontját.

Juncker: nincs minden rendben

Romániában nincs minden rendben – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jogállamiság romániai helyzetéről. A politikus a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva kijelentette: Romániának és Bulgáriának álláspontja szerint csatlakoznia kell a schengeni övezethez, ehhez azonban mindkét országnak előrelépéseket kell tennie a jogállamiság terén. A romániai helyzetről Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője is említést tett, felszólítva a román kormányt, szüntesse meg azokat a kockázati tényezőket, amelyek befolyásolhatják a korrupció elleni küzdelmet, hogy csatlakozhasson az ország a schengeni övezethez.

Az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai, strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az Unió helyzetéről mondott beszéde kapcsán. „Kérjük a tanácstól vegye fel Bulgáriát és Horvátországot a schengeni térségbe. Kérjük a román kormánytól, szüntesse meg azokat a kockázati tényezőket, amelyek kihatnak a korrupció elleni küzdelemre. Mindhárom országnak meg kell adni a lehetőséget a schengeni övezethez való csatlakozásra. Európa a demokrácia Európája” – mondta beszédében Weber. Az Európai Néppárt frakcióvezetője kedden is bíráló szavakkal illette a román kormányt, amely – szerinte – arra használja fel a hatalmát, hogy védje a Szociáldemokrata Párt jogerősen elítélt elnökét.