
Az erőszakba torkollott augusztus 10-ei bukaresti kormányellenes tüntetés kapcsán az EP októberben vitát szervez a romániai jogállamiság helyzetéről
A jogállamiság romániai helyzetét is megvitatja az EP az igazságszolgáltatás körüli botrányok miatt. Az uniós törvényhozás októberben vitatkozik, illetve szavaz az erről szóló határozatról.
2018. szeptember 14., 11:022018. szeptember 14., 11:02
A magyarországi után a jogállamiság romániai helyzetével is foglalkozik az Európai Parlament: csütörtökön az EP frakcióvezetői megszavazták, hogy októberben határozatot fogadnak el a romániai helyzetről.
A csütörtöki döntés értelmében az EP következő, október 1. és 4. közötti plenáris ülésén vitatják meg a jogállamiság romániai helyzetét az erőszakba fulladt október 10-ei kormányellenes tüntetés nyomán, majd az október 22. és 25. közötti ülésen szavaznak a helyzetről szóló határozatról. Az október eleji vitára Viorica Dăncilă miniszterelnök is meghívást kapott.
A vita ténye eddig is ismert volt, az újdonság az, hogy határozatot is elfogadnak. Ez ugyan nem bír jogi hatállyal, azonban erős jelzés Bukarestnek. A dokumentumot várhatóan az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) dolgozza majd ki. A szavazás idején Klaus Johannis román államfő is az EP-ben tartózkodik majd, ugyanis felszólalást tart az EU helyzetéről.
Dan Nica, a PSD EP-frakciójának vezetője ennek kapcsán kifejtette: a frakcióvezetők ülésén nem pontosították, milyen témákról lesz szó a vitán, amit úgy értékelt, hogy az EP az abszurd politizálás talajára lépett, egyesek a közelgő kampány miatt politikai céljaik elérése érdekében bűnbakokat keresnek, és most Romániát találták meg.
A csütörtöki döntést már szerdán beharangozta Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, aki a Magyarországról szóló szavazást követően a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva úgy vélte: a bukaresti kormánynak nagyon oda kellene figyelnie arra, ami Magyarországgal történt. Szerinte ugyanis a Sargentini-jelentésben megfogalmazott kritika jelentős hányada Romániára is érvényes. A volt miniszter szerint a Sargentini-jelentésnek a jogállamiságra, az állampolgári szabadságjogokra, az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó részében Magyarországot Romániára lehetne cserélni, és a kritika érvényes maradna.
Cristian Diaconescu szerint ha Bukarest nem veszi figyelembe azokat a minden csatornán érkező figyelmeztetéseket, amelyek az igazságszolgáltatás elleni politikai támadások miatt érik, akkor Lengyelország és Magyarország sorsára juthat. A külpolitikai szakértő úgy vélte, hogy mind Lengyelország, mind pedig Magyarország befolyása sokkal erősebb Brüsszelben, mint Romániáé, és ennek ellenére sem tudták elkerülni az Európai Parlament elmarasztalását.
A volt miniszter azt is megemlítette, hogy nem látja, ki tudná megvédeni az Európai Parlamentben a bukaresti kormány álláspontját.
Juncker: nincs minden rendben
Romániában nincs minden rendben – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jogállamiság romániai helyzetéről. A politikus a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva kijelentette: Romániának és Bulgáriának álláspontja szerint csatlakoznia kell a schengeni övezethez, ehhez azonban mindkét országnak előrelépéseket kell tennie a jogállamiság terén. A romániai helyzetről Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője is említést tett, felszólítva a román kormányt, szüntesse meg azokat a kockázati tényezőket, amelyek befolyásolhatják a korrupció elleni küzdelmet, hogy csatlakozhasson az ország a schengeni övezethez.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai, strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az Unió helyzetéről mondott beszéde kapcsán. „Kérjük a tanácstól vegye fel Bulgáriát és Horvátországot a schengeni térségbe. Kérjük a román kormánytól, szüntesse meg azokat a kockázati tényezőket, amelyek kihatnak a korrupció elleni küzdelemre. Mindhárom országnak meg kell adni a lehetőséget a schengeni övezethez való csatlakozásra. Európa a demokrácia Európája” – mondta beszédében Weber. Az Európai Néppárt frakcióvezetője kedden is bíráló szavakkal illette a román kormányt, amely – szerinte – arra használja fel a hatalmát, hogy védje a Szociáldemokrata Párt jogerősen elítélt elnökét.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Mesterséges intelligencia (MI) és digitális állampolgárság a neve annak az új tantárgynak, amelyet a romániai középiskolások választhatnak jövőtől – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
2026 első kilenc hónapjában 1 555 gépjárműtűzhöz riasztották a tűzoltókat, ami naponta közel hat esetnek felel meg.
Országos megelőző programot indít az adóhatóság az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos szabálytalanságok kiszűrésére. Az új rendszerben előbb figyelmeztetik azokat az adófizetőket, akiknél lehetséges eltéréseket vagy hiányosságokat azonosítanak.
November 2-től újból ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben az élelmiszerek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter arra buzdít mindenkit, hogy posztoljanak fényképeket a kórházi ételekről.
szóljon hozzá!