Az erőszakba torkollott augusztus 10-ei bukaresti kormányellenes tüntetés kapcsán az EP októberben vitát szervez a romániai jogállamiság helyzetéről
A jogállamiság romániai helyzetét is megvitatja az EP az igazságszolgáltatás körüli botrányok miatt. Az uniós törvényhozás októberben vitatkozik, illetve szavaz az erről szóló határozatról.
2018. szeptember 14., 11:022018. szeptember 14., 11:02
A magyarországi után a jogállamiság romániai helyzetével is foglalkozik az Európai Parlament: csütörtökön az EP frakcióvezetői megszavazták, hogy októberben határozatot fogadnak el a romániai helyzetről.
A csütörtöki döntés értelmében az EP következő, október 1. és 4. közötti plenáris ülésén vitatják meg a jogállamiság romániai helyzetét az erőszakba fulladt október 10-ei kormányellenes tüntetés nyomán, majd az október 22. és 25. közötti ülésen szavaznak a helyzetről szóló határozatról. Az október eleji vitára Viorica Dăncilă miniszterelnök is meghívást kapott.
A vita ténye eddig is ismert volt, az újdonság az, hogy határozatot is elfogadnak. Ez ugyan nem bír jogi hatállyal, azonban erős jelzés Bukarestnek. A dokumentumot várhatóan az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) dolgozza majd ki. A szavazás idején Klaus Johannis román államfő is az EP-ben tartózkodik majd, ugyanis felszólalást tart az EU helyzetéről.
Dan Nica, a PSD EP-frakciójának vezetője ennek kapcsán kifejtette: a frakcióvezetők ülésén nem pontosították, milyen témákról lesz szó a vitán, amit úgy értékelt, hogy az EP az abszurd politizálás talajára lépett, egyesek a közelgő kampány miatt politikai céljaik elérése érdekében bűnbakokat keresnek, és most Romániát találták meg.
A csütörtöki döntést már szerdán beharangozta Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, aki a Magyarországról szóló szavazást követően a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva úgy vélte: a bukaresti kormánynak nagyon oda kellene figyelnie arra, ami Magyarországgal történt. Szerinte ugyanis a Sargentini-jelentésben megfogalmazott kritika jelentős hányada Romániára is érvényes. A volt miniszter szerint a Sargentini-jelentésnek a jogállamiságra, az állampolgári szabadságjogokra, az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó részében Magyarországot Romániára lehetne cserélni, és a kritika érvényes maradna.
Cristian Diaconescu szerint ha Bukarest nem veszi figyelembe azokat a minden csatornán érkező figyelmeztetéseket, amelyek az igazságszolgáltatás elleni politikai támadások miatt érik, akkor Lengyelország és Magyarország sorsára juthat. A külpolitikai szakértő úgy vélte, hogy mind Lengyelország, mind pedig Magyarország befolyása sokkal erősebb Brüsszelben, mint Romániáé, és ennek ellenére sem tudták elkerülni az Európai Parlament elmarasztalását.
A volt miniszter azt is megemlítette, hogy nem látja, ki tudná megvédeni az Európai Parlamentben a bukaresti kormány álláspontját.
Juncker: nincs minden rendben
Romániában nincs minden rendben – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jogállamiság romániai helyzetéről. A politikus a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva kijelentette: Romániának és Bulgáriának álláspontja szerint csatlakoznia kell a schengeni övezethez, ehhez azonban mindkét országnak előrelépéseket kell tennie a jogállamiság terén. A romániai helyzetről Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője is említést tett, felszólítva a román kormányt, szüntesse meg azokat a kockázati tényezőket, amelyek befolyásolhatják a korrupció elleni küzdelmet, hogy csatlakozhasson az ország a schengeni övezethez.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai, strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az Unió helyzetéről mondott beszéde kapcsán. „Kérjük a tanácstól vegye fel Bulgáriát és Horvátországot a schengeni térségbe. Kérjük a román kormánytól, szüntesse meg azokat a kockázati tényezőket, amelyek kihatnak a korrupció elleni küzdelemre. Mindhárom országnak meg kell adni a lehetőséget a schengeni övezethez való csatlakozásra. Európa a demokrácia Európája” – mondta beszédében Weber. Az Európai Néppárt frakcióvezetője kedden is bíráló szavakkal illette a román kormányt, amely – szerinte – arra használja fel a hatalmát, hogy védje a Szociáldemokrata Párt jogerősen elítélt elnökét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig Románia területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
A kormányalakítás kapcsán a pártok között kialakult patthelyzetért az a Szociáldemokrata Párt (PSD) a felelős, amely megtagadja a jövőbeli kormány programjáról szóló megállapodások aláírását – jelentette ki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az írásbeli vizsgákkal folytatódik hétfőn az érettségi.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint az idei év első öt hónapjának költségvetési adatai azt mutatják, hogy a múlt év ugyanezen időszakához képest több mint 40 százalékkal, 64 milliárd lejről 36 milliárd lejre csökkent a deficit.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) craiovai polgármestere, Lia Olguța Vasilescu szerint elegendő parlamenti támogatás állhat össze egy Sorin Grindeanu által vezetett, egyszínű PSD- kormány mögött – akár az RMDSZ szavazataival is.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!