2011. január 05., 15:002011. január 05., 15:00
A köztársasági elnök szerdán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ülésére ellátogatva kifejtette: az európai uniós csatlakozás után az igazságügyi reform nyomon követésére létre hozott együttműködési és megfigyelési mechanizmushoz egy olyan záradékot is csatoltak, amelyek a reform megvalósulását az unión belüli határellenőrzés megszűnése nyomán létre jött schengeni övezethez való csatlakozás feltételéül szabták. „Vállalom a felelősséget a schengeni csatlakozás késéséért, mivel én vagyok az államfő, és valakinek vállalnia kell a felelősséget” – jelentette ki Băsescu. Hozzátette ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatás terén mutatkoznak a legnagyobb problémák, ezért minden érintettnek vállalnia kell a felelősséget.
Az államfő egyúttal kijelentette: a kormánynak az utolsó pillanatig kell küzdenie a márciusi csatlakozásért, de – ellent mondva Teodor Baconschi külügyminiszter korábbi, ilyen értelmű nyilatkozatainak – jelezte: Románia zsarolásként nem mondhatja fel egyoldalúan az ellenőrzési mechanizmust, és Horvátország uniós csatlakozását sem késleltetheti.
Az ellenzék a bejelentés nyomán azonnal az államfő fejét követelte. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint Băsescunak le kell mondania, amennyiben valóban magára vállalja a kudarc miatti felelősséget. Hasonlóan nyilatkozott Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint ha Băsescu valóban vállalja a felelősséget, akkor távoznia kell tisztségéből. Úgy vélte, a schengeni csatlakozás fiaskója az államfő és a kormány kudarca egyaránt.
Mint arról beszámoltunk, a német és a francia belügyminiszter két héttel ezelőtt levélben fordult az Európai Bizottsághoz (EB), amelyben Románia és Bulgária ez év márciusára tervezett schengeni csatlakozásának elhalasztását kéri, indokul azt hozva fel, hogy a két országban nem sikerült felszámolni a korrupciót, nem vitték végig az igazságügyi reformot, és a külső határok őrzése is problémás. A román diplomácia eddig azzal érvelt, hogy az EB az igazságügyi reformot nem, csupán a technikai követelmények teljesítését tűzte feltételül a schengeni csatakozáshoz, ez pedig sikerült.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.