2011. január 05., 15:002011. január 05., 15:00
A köztársasági elnök szerdán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ülésére ellátogatva kifejtette: az európai uniós csatlakozás után az igazságügyi reform nyomon követésére létre hozott együttműködési és megfigyelési mechanizmushoz egy olyan záradékot is csatoltak, amelyek a reform megvalósulását az unión belüli határellenőrzés megszűnése nyomán létre jött schengeni övezethez való csatlakozás feltételéül szabták. „Vállalom a felelősséget a schengeni csatlakozás késéséért, mivel én vagyok az államfő, és valakinek vállalnia kell a felelősséget” – jelentette ki Băsescu. Hozzátette ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatás terén mutatkoznak a legnagyobb problémák, ezért minden érintettnek vállalnia kell a felelősséget.
Az államfő egyúttal kijelentette: a kormánynak az utolsó pillanatig kell küzdenie a márciusi csatlakozásért, de – ellent mondva Teodor Baconschi külügyminiszter korábbi, ilyen értelmű nyilatkozatainak – jelezte: Románia zsarolásként nem mondhatja fel egyoldalúan az ellenőrzési mechanizmust, és Horvátország uniós csatlakozását sem késleltetheti.
Az ellenzék a bejelentés nyomán azonnal az államfő fejét követelte. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint Băsescunak le kell mondania, amennyiben valóban magára vállalja a kudarc miatti felelősséget. Hasonlóan nyilatkozott Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint ha Băsescu valóban vállalja a felelősséget, akkor távoznia kell tisztségéből. Úgy vélte, a schengeni csatlakozás fiaskója az államfő és a kormány kudarca egyaránt.
Mint arról beszámoltunk, a német és a francia belügyminiszter két héttel ezelőtt levélben fordult az Európai Bizottsághoz (EB), amelyben Románia és Bulgária ez év márciusára tervezett schengeni csatlakozásának elhalasztását kéri, indokul azt hozva fel, hogy a két országban nem sikerült felszámolni a korrupciót, nem vitték végig az igazságügyi reformot, és a külső határok őrzése is problémás. A román diplomácia eddig azzal érvelt, hogy az EB az igazságügyi reformot nem, csupán a technikai követelmények teljesítését tűzte feltételül a schengeni csatakozáshoz, ez pedig sikerült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok háromnegyede gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború nagy mértékben kihat Romániára – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő csütörtökön kijelentette, hogy a miniszterelnök felhatalmazásával nyilatkozott a múlt héten az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozásáról, és nem áll szándékában bocsánatot kérni a kijelentései miatt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor szerint Ilie Bolojan miniszterelnök „a feje tetejére akarja állítani” a helyi közigazgatást a tervezett intézkedéseivel.
Közös európai rendőrségi akció keretében szeptember 16–22. között az egyenruhások országszerte ellenőrzik a kerékpáron és elektromos rolleren közlekedőket, valamint a gyalogosokat.
A helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírásáról egyeztetett Marian Neacșu és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszte a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel.
Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Látogatottsági adatok