2009. május 18., 08:522009. május 18., 08:52
A Realitatea hírtévé a hét végén közölte: ebben Ausztria bukaresti nagykövete tesz jelentést hazája külügyminisztériumának az államfő és a román fővárosba akkreditált EU-diplomaták közötti találkozón elhangzottakról. E szerint a román elnök kifejtette: ahhoz, hogy 2010-ben Románia hetente ezer moldovai személy állampolgárság-igényét bírálhassa el pozitívan, jelentősen növelnie kell apparátusát, mivel jelenleg mindössze 50–75 kérés kivizsgálására van lehetőség. Băsescu megerősítette: a chişinăui román nagykövetségen 600 ezer kérelem vár elbírálásra, ami becslése szerint 800 ezer és egymillió közötti igénylőt jelent.
Ezeket a kéréseket még nem továbbították az igazságügyi tárcához, amely ez év végéig 25 ezer esettel tud foglalkozni. Băsescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogásolta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli románok honosítását, megpróbálva „esélyt adni” például a Moldovai Köztársaságban élő fiataloknak.
A német újraegyesítéssel példálózva Băsescu arra is felhívta a figyelmet: noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságáról beszéljen. Az elnök különben a hét végén a román és a moldovai önkormányzatok képviselőinek Piatra Neamţ-i tanácskozásán fölöslegesnek nevezte a Chişinău által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetúnióhoz csatoló Ribbentrop–Molotov-paktum „szentesítésével”.
Egyébként az osztrák nagykövet állítólagos jelentése szerint Băsescu közölte azt is: a gazdasági válság hatásának függvényében szeptemberben dönt az államfőválasztáson való indulásáról, a demokrata-liberálisok pedig tartalék jelöltnek készítik fel Emil Boc pártelnök-kormányfőt. A PDL politikusai a hét végén kitalációnak nevezték a Boc esetleges indulásáról szóló forgatókönyvet.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.