
Fotó: Rompres
2007. július 05., 00:002007. július 05., 00:00
Megismételte továbbá azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint hibát követett el, amikor 2004-ben Călin Popescu-Tăriceanut nevezte ki miniszterelnöknek. A kormányfőről Băsescu elmondta: jóllehet ő az ország miniszterelnöke, mégsem őt tekinti legfőbb politikai ellenfelének. Hozzátette: a népszavazás után a kormányfőnek le kellett volna mondania tisztségéről. „A kormánynak nincsenek tervei. Két év után Tăriceanu szövetkezett Iliescuval és Hrebenciuccal” – mondta Băsescu.
Az államfő támadásainak kereszttüzében Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője, valamint Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke állt. Băsescu szerint a tisztségéből való menesztésére irányuló eljárást ők szervezték, mivel el akarták távolítani a demokratákat a kormányból, és a maguk hatáskörébe akarták vonni az ügyészséget. „Ennek a politikai maffiának a feje Hrebenciuc, Olteanu és Verestóy” – szögezte le Băsescu. Hozzátette: jelenleg 322 honatya és a túlélésért mindenre hajlandó kormány közötti cinkosságnak vagyunk a szemtanúi. Az államfő ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a következő kormányfő a Demokrata Párt (PD) soraiból kerül ki. Mint mondta, a demokratákkal mindig jól egyezett, így azt szeretné, ha a választások után a PD egyedül kormányozhatna. Băsescu az újságírók ellen is kirohant. „Az újságírók 80 százaléka politikusok nyilatkozataiból, pletykákból él. 90 százalékuk nem alkot semmit, csak eltúlozza a politikusok nyilatkozatait” – mondta az elnök.
Kijelentéseire reagálva Bogdan Olteanu képviselőházi elnök elmondta: „Băsescu azt hiszi, valamely olcsó szappanoperának a szereplője. Azt a benyomást akarja kelteni, hogy őt mindenki minden oldalról támadja, és hogy ellenségei állandóan fenyegetik.” Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője visszautasította az államfő vádjait. „Nem hiszem, hogy jót tesz az államfő megítélésének, ha teljesen alaptalanul vádol különböző politikusokat” – szögezte le Verestóy. Hozzátette: ő több olyan politikussal is együttműködik, akik az államfőhöz közel állnak. Példaként Emil Boc demokrata pártelnököt, Radu Berceanu és Vasile Blaga PD-s vezetőket említette. Viorel Hrebenciuc viszont leszögezte: „Elena Băsescu, fiam barátnője iránti tiszteletből nem adok olyan választ a vádakra, amelyet Traian Băsescu megérdemel”. Mint ismeretes, a román bulvársajtó az utóbbi időben többször is arról cikkezett, hogy Viorel Hrebenciuc fiának barátnője éppen az elnök fiatalabbik lánya. Amikor az újságírók erről kérdezték, Băsescu leszögezte: semmiképpen nem tudná elfogadni, hogy rokoni viszonyba kerüljön Viorel Hrebenciuckal, akit mélységesen megvet. Băsescu kijelentéseire Cristian Tudor Popescu, a Román Sajtóklub elnöke is reagált. Szerinte Băsescu az újságíróknak csak azt a 10 százalékát szereti, aki állandóan dicséri őt.
F. B.
Nyugdíjemelés: a kormány eltökélt
„A kormánynak nincs oka arra, hogy letegyen a nyugdíjemelés szándékáról” – jelentette be tegnap Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök. A kormányfő egyúttal leszögezte: a gazdasági növekedés üteme lehetővé teszi, hogy jövőtől az átlagbér 37,5 százalékára emeljék a nyugdíjpontot, ami azt jelenti, hogy az idősek 43 százalékkal több pénzt kapnak. A nyugdíjemelés nem vezet inflációhoz, és a makrogazdasági stabilitást sem veszélyezteti – mondta Tăriceanu. Hozzátette: a kormányprogramnak megfelelően jövőre a társadalombiztosítási járulék is csökken. A kormányfő így reagált Traian Băsescu kedd esti kijelentéseire, miszerint a nyugdíjemelés kampányfogás, és a társadalombiztosítási rendszer összeomlásához vezethet. Kifogásait az államfő tegnap este is megismételte. Mint mondta, mielőtt aláírná a parlament által elfogadott jogszabályt, részletes tájékoztatást kér a kormánytól a nyugdíjemelés finanszírozásáról. „Nem akarok részt venni a nyugdíjasok becsapásában” – mondta Băsescu. Szerinte egyébként a kormánynak mindenekelőtt az oktatási minisztérium költségvetését kellene növelnie.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.