
Traian Băsescu: magyarázatra van szükség a 2024. novemberi elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntéssel kapcsolatban
Fotó: Traian Băsescu/Facebook
Traian Băsescu volt román államfő szerint a bukaresti hatóságok nem rendelkeznek meggyőző bizonyítékokkal a 2024-es elnökválasztás eredménye érvénytelenítésének alátámasztására, különösen abban a tekintetben, hogy a választási folyamatot orosz segítséggel csalták el. Nicușor Dan államfő ígérete szerint januárban hozzák nyilvánosságra a választások érvénytelenítéséről szóló jelentést.
2026. január 11., 15:492026. január 11., 15:49
Traian Băsescut a România hírtelevíziónak adott interjúban többek között arról faggatták, szerinte megalapozott-e a román nyomozó hatóságok – és a politikai osztály egy részének – állítása, miszerint Oroszország beavatkozott a 2024-ben rendezett romániai államfőválasztásba. A 2004 és 2014 között hivatalban lévő volt államelnök úgy vélekedett, hogy a bukaresti hatóságok nem rendelkeznek perdöntő bizonyítékokkal a tavalyelőtti elnökválasztás eredménye érvénytelenítésének alátámasztására.
Mint ismert, a megmérettetés 2024. november 24-én rendezett első fordulóját meglepetésre a függetlenként indult Călin Georgescu nyerte, az alkotmánybíróság azonban az eredményt érvénytelenítette.
Értékelése szerint Moszkva támogatta ugyan Georgescut, és minden alkalmat megragadott a dezinformáció alkalmazására Romániában, ezzel együtt kételyeinek adott hangot annak kapcsán, hogy Georgescu és zsoldosvezére, Horațiu Potra Oroszországban kidolgozott tervet hajtott végre. „Călin Georgescu oroszpárti, de ez teljesen más kérdés. Nem áll rendelkezésünkre egyetlen komoly elem sem, amely arról árulkodna, hogy az oroszok befolyásolni akarták az államfőválasztás sorsát” – jelentette ki a 74 éves Băsescu. Egyúttal „sarlatánnak” nevezte Georgescut, aki szerinte nagy valószínűséggel nem nyerte volna meg a megmérettetés második fordulóját Elena Lasconival szemben.

A kormánykoalíció pártjai idézték elő a tavalyi választási káoszt, Călin Georgescu pedig nem az oroszok embere, Moszkva csak kihasználta a helyzetet – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Az exállamfő leszögezte: magyarázatra van szükség a 2024. novemberi elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntéssel kapcsolatban. „Ez sokkal súlyosabb, mint a bányászjárás. A választások érvénytelenítése rendkívül súlyos dolog, és kétséget kizáróan bizonyítani kell, mert a román állam addig nem tud újra egyensúlyba kerülni, amíg nem tisztázódik ez az ügy” – tette hozzá Traian Băsescu, aki szerint az ügy tisztázásáig mindig lesznek találgatások azzal kapcsolatban, hogy miért Nicușor Dan lett a befutó a 2025 májusára halasztott elnökválasztáson.
Az alkotmánybíróság arra hivatkozva törölte az első forduló eredményét, hogy kibertámadásokkal és intenzív TikTok-kampánnyal próbálták külföldről befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét. A taláros testület döntése azután született, hogy Klaus Iohannis elnök feloldotta a választásokba való állítólagos orosz beavatkozásra utaló titkosszolgálati információk titkosítását. A hírszerzési dokumentumokból az derült ki, hogy Călin Georgescu független jelölt megszegte a kampányfinanszírozást szabályozó törvényeket, hiszen 0 lej kampányköltséget jelentett be az Állandó Választási Hatóságnak (AEP), miközben TikTok-kampánya egymillió euróba került.
A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, és Románia az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja volt. Románia legfőbb ügyészsége tavaly szeptemberben
A vádhatóság szerint a 2024-es elnökválasztás félbeszakítását és a választás újrakezdését elrendelő alkotmánybírósági határozat napján, december 7-én Georgescu és Potra egy Ilfov megyei lovasfarmon tartott titkos találkozón az államhatalom erőszakos megdöntésre irányuló tervet dolgozott ki, amelynek részeként a választás megszakítása kapcsán kialakuló felfokozott közhangulatra alapozva, katonai műveletekben jártas zsoldosok bevonásával akartak erőszakot szítani az utcai tüntetéseken, a legitim hatalom ellen lázítva a tiltakozókat. Az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló, csoportosan elkövetett kísérletet 10-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a hatályos román Btk.
Egy tavaly év végén közzétett CURS-felmérés során a megkérdezettek 22 százaléka úgy vélte, elegendő bizonyíték van a Georgescu ellen felhozott vádakban, 37 százalék szerint nincs elegendő bizonyíték, míg 37 százalék azt mondta, nem rendelkezik elég információval ahhoz, hogy véleményt formálhasson. Friss közvélemény-kutatások szerint Călin Georgescunak a legmagasabb a bizalmi indexe a román politikusok közül: a megkérdezettek 40 százaléka bízik benne, 54 százaléka pedig nem.
A politikai „tanítványának” számító George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke 37 százalékos bizalmi indexet mondhat magáénak, a megkérdezettek 58 százaléka azonban nem bízik benne. A 2025 májusában államfővé választott Nicușor Danban a felmérés során megkérdezettek 35 százaléka bízik, 60 százaléka azonban negatívan vélekedik a jelenlegi elnökről.
Nicușor Dan elnök decemberben úgy nyilatkozott, hogy a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésére vonatkozó jelentést nagy valószínűséggel január végén hozzák nyilvánosságra.

Ugyan kevés konkrétumot említve, de megosztott néhány információt az elnökválasztás tavaly decemberi érvénytelenítéséről Nicușor Dan államfő.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét. A miniszterelnök-jelölt benyújtotta miniszterjelöltjei névsorát a parlamentben.
Nicușor Dan csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy bízik Luca Niculescu kormányának jövő heti parlamenti beiktatásában. Eközben Ilie Bolojan úgy véli: politikai ára lehet annak, hogy a PNL megszavazza a Niculescu-kormányt.
A Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat október 17-én, szombaton egynapos gyalogtúrára várja az érdeklődőket Istenszékére.
Ismét napirendre került Románia közigazgatási-területi átszervezése: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte a reform előkészítésére.
Szigorúbb büntetésekkel lépnek fel az illegális sertésszállítás ellen Romániában, miközben újraszabályozzák az afrikai sertéspestis miatt leölt állatok után járó kártérítést.
Nyolc eltűnt tengerészt keresnek a Fekete-tengeren, miután csütörtök reggel tűz ütött ki egy San Marinó-i zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajón Szulina közelében. A román hatóságok Black Hawk helikoptereket és több mentőhajót mozgósítottak.
Dróntámadás gyanújával vizsgálják a Szulina közelében szerdán kigyulladt teherhajó ügyét, miközben két drón is behatolt Románia légterébe. A Tulcea megyei lakosságot többször riasztották, a román légtér védelmére spanyol vadászgépek emelkedtek a magasba.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia október 15-én, csütörtökön este 7 órától várja a közönséget a „Constantin Silvestri” Nemzetközi Zenei Fesztivál XXXVI. évadja keretében megrendezett szimfonikus előadásra.
A legfőbb ügyészség szerdán megerősítette, hogy júliusban büntetőeljárást indított a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésével kapcsolatban benyújtott több mint 600 feljelentés nyomán.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt az 53 éves férfit, aki tavaly szeptemberben Baba Ana településen megverte 57 éves szeretőjét, majd autóval átgázolt rajta.
szóljon hozzá!