
Traian Băsescu: magyarázatra van szükség a 2024. novemberi elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntéssel kapcsolatban
Fotó: Traian Băsescu/Facebook
Traian Băsescu volt román államfő szerint a bukaresti hatóságok nem rendelkeznek meggyőző bizonyítékokkal a 2024-es elnökválasztás eredménye érvénytelenítésének alátámasztására, különösen abban a tekintetben, hogy a választási folyamatot orosz segítséggel csalták el. Nicușor Dan államfő ígérete szerint januárban hozzák nyilvánosságra a választások érvénytelenítéséről szóló jelentést.
2026. január 11., 15:492026. január 11., 15:49
Traian Băsescut a România hírtelevíziónak adott interjúban többek között arról faggatták, szerinte megalapozott-e a román nyomozó hatóságok – és a politikai osztály egy részének – állítása, miszerint Oroszország beavatkozott a 2024-ben rendezett romániai államfőválasztásba. A 2004 és 2014 között hivatalban lévő volt államelnök úgy vélekedett, hogy a bukaresti hatóságok nem rendelkeznek perdöntő bizonyítékokkal a tavalyelőtti elnökválasztás eredménye érvénytelenítésének alátámasztására.
Mint ismert, a megmérettetés 2024. november 24-én rendezett első fordulóját meglepetésre a függetlenként indult Călin Georgescu nyerte, az alkotmánybíróság azonban az eredményt érvénytelenítette.
Értékelése szerint Moszkva támogatta ugyan Georgescut, és minden alkalmat megragadott a dezinformáció alkalmazására Romániában, ezzel együtt kételyeinek adott hangot annak kapcsán, hogy Georgescu és zsoldosvezére, Horațiu Potra Oroszországban kidolgozott tervet hajtott végre. „Călin Georgescu oroszpárti, de ez teljesen más kérdés. Nem áll rendelkezésünkre egyetlen komoly elem sem, amely arról árulkodna, hogy az oroszok befolyásolni akarták az államfőválasztás sorsát” – jelentette ki a 74 éves Băsescu. Egyúttal „sarlatánnak” nevezte Georgescut, aki szerinte nagy valószínűséggel nem nyerte volna meg a megmérettetés második fordulóját Elena Lasconival szemben.

A kormánykoalíció pártjai idézték elő a tavalyi választási káoszt, Călin Georgescu pedig nem az oroszok embere, Moszkva csak kihasználta a helyzetet – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Az exállamfő leszögezte: magyarázatra van szükség a 2024. novemberi elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntéssel kapcsolatban. „Ez sokkal súlyosabb, mint a bányászjárás. A választások érvénytelenítése rendkívül súlyos dolog, és kétséget kizáróan bizonyítani kell, mert a román állam addig nem tud újra egyensúlyba kerülni, amíg nem tisztázódik ez az ügy” – tette hozzá Traian Băsescu, aki szerint az ügy tisztázásáig mindig lesznek találgatások azzal kapcsolatban, hogy miért Nicușor Dan lett a befutó a 2025 májusára halasztott elnökválasztáson.
Az alkotmánybíróság arra hivatkozva törölte az első forduló eredményét, hogy kibertámadásokkal és intenzív TikTok-kampánnyal próbálták külföldről befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét. A taláros testület döntése azután született, hogy Klaus Iohannis elnök feloldotta a választásokba való állítólagos orosz beavatkozásra utaló titkosszolgálati információk titkosítását. A hírszerzési dokumentumokból az derült ki, hogy Călin Georgescu független jelölt megszegte a kampányfinanszírozást szabályozó törvényeket, hiszen 0 lej kampányköltséget jelentett be az Állandó Választási Hatóságnak (AEP), miközben TikTok-kampánya egymillió euróba került.
A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, és Románia az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja volt. Románia legfőbb ügyészsége tavaly szeptemberben
A vádhatóság szerint a 2024-es elnökválasztás félbeszakítását és a választás újrakezdését elrendelő alkotmánybírósági határozat napján, december 7-én Georgescu és Potra egy Ilfov megyei lovasfarmon tartott titkos találkozón az államhatalom erőszakos megdöntésre irányuló tervet dolgozott ki, amelynek részeként a választás megszakítása kapcsán kialakuló felfokozott közhangulatra alapozva, katonai műveletekben jártas zsoldosok bevonásával akartak erőszakot szítani az utcai tüntetéseken, a legitim hatalom ellen lázítva a tiltakozókat. Az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló, csoportosan elkövetett kísérletet 10-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a hatályos román Btk.
Egy tavaly év végén közzétett CURS-felmérés során a megkérdezettek 22 százaléka úgy vélte, elegendő bizonyíték van a Georgescu ellen felhozott vádakban, 37 százalék szerint nincs elegendő bizonyíték, míg 37 százalék azt mondta, nem rendelkezik elég információval ahhoz, hogy véleményt formálhasson. Friss közvélemény-kutatások szerint Călin Georgescunak a legmagasabb a bizalmi indexe a román politikusok közül: a megkérdezettek 40 százaléka bízik benne, 54 százaléka pedig nem.
A politikai „tanítványának” számító George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke 37 százalékos bizalmi indexet mondhat magáénak, a megkérdezettek 58 százaléka azonban nem bízik benne. A 2025 májusában államfővé választott Nicușor Danban a felmérés során megkérdezettek 35 százaléka bízik, 60 százaléka azonban negatívan vélekedik a jelenlegi elnökről.
Nicușor Dan elnök decemberben úgy nyilatkozott, hogy a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésére vonatkozó jelentést nagy valószínűséggel január végén hozzák nyilvánosságra.

Ugyan kevés konkrétumot említve, de megosztott néhány információt az elnökválasztás tavaly decemberi érvénytelenítéséről Nicușor Dan államfő.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
szóljon hozzá!