
Fotó: Mediafax
Az ország EU-tagságának első hat hónapjáról szóló mérleg szerint Románia folytatta az előrelépést az uniós törvények és programok hatékony alkalmazását akadályozó tényezők megszüntetésében, de azt is megállapítja a dokumentum, hogy időre van szükség ahhoz, hogy a törvényhozási eredmények konkrét eredményekkel járjanak.
Az EB-jelentés főként az igazságügyi reformokra és a korrupcióellenes harcra összpontosít, mivel ezen a két területen nyilvánultak meg a legnagyobb hiányosságok az EU-csatlakozást megelőző időszakban. Mint ismertes, Románia úgy válhatott az Unió tagállamává, hogy vállalta: a legrövidebb időn belül rendezi problémáit az igazságügy és a korrupció elleni harc terén.
A tervezet szerint Románia összességében elért bizonyos sikereket igazságszolgáltatási rendszere megreformálásában – ilyen például az, hogy sikerült gyakorlatba ültetni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) cselekvési tervében szereplő intézkedéseket –, de továbbra sem történt lényeges előrelépés a strukturális és személyzeti politikák terén.
Aggodalmait fogalmazza meg az EB az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) függetlenségét illetően, és azt is kifogásolja, hogy a kormány által nemrég sürgősségi rendelettel módosított ANI-törvény csak részben tisztázza a vagyonok és összeférhetetlenségek vizsgálatával, a szankciók kirovásával kapcsolatos problémákat.
Azt is bírálja az EB-jelentés, hogy a nagykorrupciós ügyekben a romániai bíróságok túl gyakran hoznak felfüggesztett ítéleteket. Annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Főosztály (DNA) eredményesen működik a vádemelések számát tekintve, a bíróságok túl kevés és túl enyhe büntetéseket szabnak ki. A DNA kapcsán a jelentés leszögezi: Daniel Morar főügyész elmozdítása az intézmény éléről károsan befolyásolhatja a korrupcióellenes harcot. Hátráltató tényező lehet továbbá egy sor olyan fejlemény is, mint például a banki csalások átminősítése nem korrupciós bűncselekménnyé, vagy a parlament abbéli szándéka, hogy csökkentse a bűnvádi vizsgálatok maximális időtartamát.
Összességében Romániának továbbra sincs átfogó korrupcióellenes stratégiája, amely a helyi közigazgatás legveszélyeztetettebb ágazatainak kockázati elemzésére épülne.
Az EB félévente készít egy jelentést Romániáról, a szerdán ismertetésre kerülő dokumentumot 2008 elején aktualizálja. A következő részletes jelentés 2008 közepére várható. Romániának legkésőbb 2008. március 31-éig kell a szükséges információkat eljuttatnia Brüsszelbe.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.