Brüsszel vizsgálódik az USL-önkény miatt

A biztos leszögezte: ha a kormányfő nem vizsgálja felül az elmúlt napokban hozott intézkedéseit – például nem vonja vissza azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely csorbítja az alkotmánybíróság hatáskörét, és nem helyezi vissza tisztségébe a polgárok jogainak védelmével megbízott ombudsmant –, az csökkentheti az ország esélyeit a schengeni csatlakozásra.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság az uniós csatlakozás után is megfigyelés alatt tartja a román és a bolgár igazságügyi rendszer reformját. A megfigyelést azonban kiterjeszthetik abban az esetben, ha Románia nem vonja vissza a bírált döntéseket – figyelmeztetett Reding. „Ha nem kapunk hihető biztosítékot, és nem történnek konkrét lépések a kormány részéről a jogállam visszaállítására, az ország éveket veszíthet a teljes uniós integrációs folyamatban” – figyelmeztetett az EU-biztos. Keményen bírálta a román eljárást Martin Schulz, az EP szocialista elnöke is. Az EU kissé túlzottan csöndes Románia ügyében – vélte a Le Monde című francia lapnak nyilatkozva. „Az Európai Bizottságnak tennie kell a dolgát, meg kell vizsgálnia, megsértették-e az európai alapelveket. Egy nagy többséggel bíró kormányfő módosíthatja az alkotmányt, de nem hozhat olyan döntéseket, amelyek ellentétesek szabályainkkal és értékeinkkel” – szögezte le. „A személycserék, amelyek több romániai intézmény élén történtek, legalábbis megdöbbentőek. Akárcsak a Traian Băsescu államfő leváltását célzó, nyilvánvalóan előre kitervelt kísérlet. Politikailag nagyon kétes, bár törvényes” – mutatott rá Schulz. Tegnap eldőlt: az Európai Bizottság jövő héten összeül, hogy kivizsgálja a romániai helyzetet.

Daul nem fogadja Pontát

A bírált Victor Ponta kormányfő épp tegnap indult kétnapos brüsszeli látogatásra, hogy meggyőzze az uniós illetékeseket: a kormány lépései nem sodorták veszélybe a jogállamiságot. Ponta napirendjén Martin Schulz EP-elnökkel, Herman van Rompuy európai tanácsi elnökkel, José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel, Hannes Swoboda szocialista EP-frakcióvezetővel és Szergej Szatnisevvel, az Európai Szocialista Párt elnökével szervezett találkozó is szerepelt. Joseph Daul, az EP néppárti, konzervatív frakciójának vezetője azonban leszögezte: mindaddig nem hajlandó Pontát fogadni, amíg a kormány vissza nem vonja az alkotmánybíróság jogkörét csorbító rendeletet, amelyben megtiltotta, hogy a taláros testület a parlamenti határozatokat is véleményezze.

Ponta: lehetetlen társbérlet

Ponta egyébként kedden este kijelentette: ha a népszavazáson a polgárok visszahelyezik Băsescut a hatalomba,  sem a kormány, sem az USL helyi önkormányzati képviselői nem tudnak „társbérletben” élni az államfővel, mivel az szerinte képtelen a kohabitációra. A kormányfő az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva azt mondta: vélhetően 15 millió, szavazati joggal rendelkező polgár él az országban a tavalyi népszámlálás eredményei szerint a tíz évvel ezelőtt mért 18 millióhoz képest. Mindez azért lényeges, mert az alkotmánybíróság kedden úgy döntött: a népszavazásról szóló törvény csak akkor alkotmányos, ha az is szerepel benne, hogy a referendum eredményességéhez az összes szavazati joggal rendelkező polgár fele plusz egy fő részvétele szükséges. Kedden este megszólalt a szenátus élére múlt héten megválasztott Crin Antonescu is, aki első beszédét tartotta ügyvivő államfőként. Antonescu kijelentette, 29-éig tartó mandátuma alatt sem az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vezetőjét, sem a legfőbb ügyészt nem váltja le, és nem is ad államfői kegyelmet senkinek. Ugyanakkor ő is úgy vélekedett: noha az alkotmánybíróság szerint a referendumtörvény csak akkor alkotmányos, ha azon a választói névjegyzékben szereplő összes szavazópolgár fele plusz egy fő részt vesz, ő is azon az állásponton van, hogy alkotmányos és alkalmazható az a kormányrendelet, amely szerint elég a választáson résztvevők fele plusz egy fő szavazata a referendum érvényességéhez. Victor Ponta kormányfő egyébként tegnap felkérte a parlamentet: üljön össze rendkívüli ülésre, és módosítsák a referendumtörvényt az alkotmánybíróság ítélete értelmében. Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet üdvözölte Ponta bejelentését, és leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a referendumot alkotmányellenes módon bonyolítsák le. Úgy vélte, ha a parlament nem tud időben öszszeülni és dönteni, akkor a kormánynak kell a népszavazás alkotmányosságát biztosítania.