
Fotó: Presidency.ro
Keddi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy az amerikai kormány által bevezetett új vámok negatív hatással lesznek az európai gazdaságra, így a román gazdaságra is, hozzátéve, hogy ezt őszintén el kell mondani az embereknek.
2025. április 08., 20:142025. április 08., 20:14
2025. április 08., 20:212025. április 08., 20:21
Bolojan szerint az amerikai vámok megemelésének közvetlen hatására csökkenni fog az Egyesült Államokba exportáló, viszonylag kis számú román vállalat versenyképessége a tengerentúli piacokon.
Jóval nagyobb hatása lesz viszont szerinte a vámoknak az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelemre, mert az USA az EU legfontosabb kereskedelmi partnere.
„Így közvetve az európai ellátási láncokba integrálódott romániai vállalatok is érintettek lesznek, mivel Németország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere, és az Egyesült Államokba irányuló uniós export egyharmada a német gazdaságból származik” – részletezte Bolojan.
Emellett az ügyvivő államfő szerint a vámok érinteni fogják a pénzpiacokat és a tőzsdéket is.
Bolojan elmagyarázta: az EU által belengetett viszontvámok csak növelnék a kereskedelmi háború költségeit, amelyek infláció, vásárlóerő-csökkenés és gazdasági recesszió formájában jelentkezhetnek.
Az utóbbi, hétfőn tartott tárgyalásokon Romániát Bogdan Ivan gazdasági miniszter és a brüsszeli nagykövet képviselte. Bolojan beszámolója szerint a tagállamok abban állapodtak meg, hogy az EU a viszontvámokat több szakaszban vezetné be. Első intézkedésként – válaszul az acél- és alumíniumvámokra – 10-25 százalékos vámot vezetnek be az Egyesült Államokból érkező élelmiszeripari termékekre.
„Mi abban voltunk érdekeltek, hogy az EU-ba importált nukleáris komponensek ne legyenek részei ennek a szankciós csomagnak, mivel fontos szerződésünk van a 3. és 4. cernavodai reaktor megépítéséről” – magyarázta Bolojan.
Az ügyvivő államfőt keddi sajtótájékoztatóján az Egyesült Államokkal való kapcsolattartásban illetékes különmegbízottként emlegetett Dragoș Sprînceană üzletember kijelentéseivel kapcsolatban is reagáltatták, amire kijelentette, hogy az ország közpolitikáihoz hasonlóan Románia külpolitikáját is hivatalos megbízással rendelkező személyek alakítják.
Leszögezte, az ország politikáját, beleértve a közpolitikákat és a külpolitikát is, azok a személyek alakítják, akik erre hivatalos megbízást kaptak akár a választópolgároktól, akár a parlamenttől vagy a kormánytól.
Az ügyvivő államfő nem kívánt reagálni a témával kapcsolatban elhangzott megjegyzésekre, szerinte a jelenlegi helyzetben ez nem az ország javát szolgálná.
Nem hiszem, hogy helyes lenne, ha belemennék egy ilyen nyilatkozatháborúba” – fogalmazott Bolojan.

Bár kedden valamelyest magához tért, az elmúlt időszak történései – főként a Donald Trump amerikai elnök által kivetett importvámok – megtépázták a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) is, amely negatív tartományba került.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának vezető tisztségviselői fontolgatják, hogy akár 10 000 katonát is kivonnának Kelet-Európából, miközben egyesek amiatt aggódnak, hogy egy ilyen lépés felbátorítaná Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Az ügyvivő államfő mondta, hogy Washington nem erősítette meg az amerikai katonák kivonására vonatkozó sajtóértesüléseket. Emlékeztetett: az amerikai diplomácia vezetője, Marco Rubio a NATO-külügyminiszterek legutóbbi találkozóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO mellett. Az NBC News kedden arról számolt be amerikai és európai tisztviselőkre hivatkozva, hogy a Pentagon magas rangú tisztviselői tízezer amerikai katona kivonását fontolgatják Kelet-Európából.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a témával kapcsolatos utólagos nyilatkozatokért azok felelnek, akik részéről ezek elhangzanak – írja az Agerpres.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
szóljon hozzá!