Fotó: Presidency.ro
Keddi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy az amerikai kormány által bevezetett új vámok negatív hatással lesznek az európai gazdaságra, így a román gazdaságra is, hozzátéve, hogy ezt őszintén el kell mondani az embereknek.
2025. április 08., 20:142025. április 08., 20:14
2025. április 08., 20:212025. április 08., 20:21
Bolojan szerint az amerikai vámok megemelésének közvetlen hatására csökkenni fog az Egyesült Államokba exportáló, viszonylag kis számú román vállalat versenyképessége a tengerentúli piacokon.
Jóval nagyobb hatása lesz viszont szerinte a vámoknak az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelemre, mert az USA az EU legfontosabb kereskedelmi partnere.
„Így közvetve az európai ellátási láncokba integrálódott romániai vállalatok is érintettek lesznek, mivel Németország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere, és az Egyesült Államokba irányuló uniós export egyharmada a német gazdaságból származik” – részletezte Bolojan.
Emellett az ügyvivő államfő szerint a vámok érinteni fogják a pénzpiacokat és a tőzsdéket is.
Bolojan elmagyarázta: az EU által belengetett viszontvámok csak növelnék a kereskedelmi háború költségeit, amelyek infláció, vásárlóerő-csökkenés és gazdasági recesszió formájában jelentkezhetnek.
Az utóbbi, hétfőn tartott tárgyalásokon Romániát Bogdan Ivan gazdasági miniszter és a brüsszeli nagykövet képviselte. Bolojan beszámolója szerint a tagállamok abban állapodtak meg, hogy az EU a viszontvámokat több szakaszban vezetné be. Első intézkedésként – válaszul az acél- és alumíniumvámokra – 10-25 százalékos vámot vezetnek be az Egyesült Államokból érkező élelmiszeripari termékekre.
„Mi abban voltunk érdekeltek, hogy az EU-ba importált nukleáris komponensek ne legyenek részei ennek a szankciós csomagnak, mivel fontos szerződésünk van a 3. és 4. cernavodai reaktor megépítéséről” – magyarázta Bolojan.
Az ügyvivő államfőt keddi sajtótájékoztatóján az Egyesült Államokkal való kapcsolattartásban illetékes különmegbízottként emlegetett Dragoș Sprînceană üzletember kijelentéseivel kapcsolatban is reagáltatták, amire kijelentette, hogy az ország közpolitikáihoz hasonlóan Románia külpolitikáját is hivatalos megbízással rendelkező személyek alakítják.
Leszögezte, az ország politikáját, beleértve a közpolitikákat és a külpolitikát is, azok a személyek alakítják, akik erre hivatalos megbízást kaptak akár a választópolgároktól, akár a parlamenttől vagy a kormánytól.
Az ügyvivő államfő nem kívánt reagálni a témával kapcsolatban elhangzott megjegyzésekre, szerinte a jelenlegi helyzetben ez nem az ország javát szolgálná.
Nem hiszem, hogy helyes lenne, ha belemennék egy ilyen nyilatkozatháborúba” – fogalmazott Bolojan.
Bár kedden valamelyest magához tért, az elmúlt időszak történései – főként a Donald Trump amerikai elnök által kivetett importvámok – megtépázták a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) is, amely negatív tartományba került.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának vezető tisztségviselői fontolgatják, hogy akár 10 000 katonát is kivonnának Kelet-Európából, miközben egyesek amiatt aggódnak, hogy egy ilyen lépés felbátorítaná Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Az ügyvivő államfő mondta, hogy Washington nem erősítette meg az amerikai katonák kivonására vonatkozó sajtóértesüléseket. Emlékeztetett: az amerikai diplomácia vezetője, Marco Rubio a NATO-külügyminiszterek legutóbbi találkozóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO mellett. Az NBC News kedden arról számolt be amerikai és európai tisztviselőkre hivatkozva, hogy a Pentagon magas rangú tisztviselői tízezer amerikai katona kivonását fontolgatják Kelet-Európából.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a témával kapcsolatos utólagos nyilatkozatokért azok felelnek, akik részéről ezek elhangzanak – írja az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!