
Fotó: Gov.ro
A kormányfő órája' zajlott hétfő délután a parlamentben, ahol Ludovic Orban miniszterelnöknek a koronavírus-járvány során hozott intézkedésekről kellett beszámolnia.
2020. május 18., 19:302020. május 18., 19:30
A vitán Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt mondta, a kormánynak meg kell értenie, hogy a jelenlegi járványhelyzetben csak akkor tud felelős intézkedéseket hozni, hogyha együttműködik az állam minden intézménye.
„Elfogadhatatlan, hogy a kormány önjáró módon, a parlamentet megkerülve olyan intézkedéseket hoz, amelyek jogalapjai megkérdőjelezhetők. Továbbá mind a járványügyi intézkedések, mind pedig a gazdasági válság kezelésére foganatosított cselekvések követhetetlenek, nincs bennük következetesség és nem nyújtanak megoldásokat” – fogalmazott az RMDSZ képviselője.
A frakcióvezető beszédében kitért arra is, hogy
a veszélyhelyzetet szabályozó törvényt nem dolgozták ki időben, így annak ellenére, hogy a parlament múlt héten megfeszített tempóban elfogadta ezt a jogszabályt, az csak hétfőn lépett érvénybe, és így a kormány által pénteken elrendelt veszélyhelyzetet érintő intézkedések „üresek” voltak.
Victor Ponta, a Pro Románia vezetője azt mondta: a kormány nem intézkedett bizonyos gazdasági ágazatok megmentése érdekében, így ma már csak „megemlékezést” lehet azokról tartani.
Külön felhívta a figyelmet a mezőgazdaság nehéz helyzetére, amelyet a koronavírus-járványon kívül még a szárazság is sújt. Ponta szerint haldoklik az energetikai és szállítási szektor is, de a legnagyobb nehézségekkel a vendéglátói ágazatnak kell szembenéznie. A Pro Románia vezetője azzal vádolta az Orban-kormányt, hogy magára hagyta ezt a szektort, amely így halálra van ítélve, akárcsak a sport- és kulturális ágazat is.
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke szintén bírálta a kormányfőt, kijelentve, hogy
Ciolacu kifejtette, véleménye szerint nem lehet a „végtelenségig” bírságolni és korlátozásokat alkalmazni, hanem bizalmon alapuló együttműködésre van szükség. A kormány azonban elvesztette a lakosság bizalmát, mert alkotmányszegő határozatokat hozott, és tönkretett egy jól működő, 4%-os növekedést mutató gazdaságot, a lakosságnak pedig csökkent az életszínvonala – jelentette ki a szociáldemokrata párti politikus.
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke arról beszélt felszólalásában, hogy a kormány dönthetett volna a különnyugdíjak felszámolásáról, de ez nem történt meg „a PSD-PNL binom kézenfekvő együttműködése” miatt, amely „válságos pillanatokban működésbe lép”. Az országos településfejlesztési programot (PNDL) „lokális feudalizmusnak” nevezte, amelyet „egy jelenlegi börtöntöltelék” talált ki, és amely révén egyesek korrupt módon jutottak közpénzekhez.
Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselőházi frakcióvezetője kielégítőnek nevezte a koronavírus-járvány romániai kezelését, mivel a román egészségügyi rendszer egy pillanatra sem érte el a telítettségi szintet, és nem történt meg az a „rémálom”, amely több, Romániánál sokkal fejlettebb nyugat-európai országban bekövetkezett. Az elmúlt hétvége azonban kaotikus volt amiatt, hogy a veszélyhelyzetet szabályozó törvénytervezet nem került idejében a parlament elé: ennek súlyos következményei lehetnek – tette hozzá a PMP képviselője.
Paşcan aggodalmát fejezte ki a román gazdaság helyzete miatt, és szemrehányást tett a kormánynak amiatt, hogy nem fogadta el a PMP által ajánlott megállapodást, amelynek értelmében évente emelték volna az egészségügyre szánt költségvetési összeget. Ugyanakkor az átláthatóságot is számon kérte a kormánytól a közpénzek elosztását illetően.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!