2009. december 20., 16:312009. december 20., 16:31
Erre jelen pillanatban komoly esély mutatkozik, mivel a PDL-nek és az RMDSZ-nek sikerült megszereznie a kisebbségi frakció és a független honatyák támogatását is, így matematikailag megvan a többség. Az új kabinet tagjait a tervek szerint holnap hallgatják meg az illetékes parlamenti szakbizottságokban, és várhatóan szerdán szavaz róla a parlament.
Mint azt Markó Béla közölte, a két alakulat meg is kötötte a koalíciós megállapodást, és kidolgozták az együttműködési szabályzatot. Ennek értelmében a közös ügyekről egy héttagú koalíciós tanács dönt majd, ám sürgősségi esetekben a két elnök határoz.
Markó elmondta, a koalíciós megállapodásban szó esik a kisebbségi jogok bővítéséről, azaz a kisebbségi törvény elfogadásáról, a decentralizációról, a mezőgazdaság és az infrastruktúra fejlesztéséről is. Markó szerint az RMDSZ és a PDL „egyenlő felekként” vesznek részt a koalícióban, ahol a döntéseket konszenzussal hozzák majd meg. A koalíciós alakulatok vezetői egyébként szombaton a második mandátuma előtti esküjét ma letevő Traian Băsescu államfővel is egyeztettek.
| Miniszterelnök: Emil Boc Miniszterelnök-helyettes: Markó Béla Belügyi és Közigazgatási Minisztérium: Vasile Blaga Pénzügyminisztérium: Sebastian Vlădescu Energetikai Minisztérium: Adrian Videanu Külügyminisztérium: Teodor Baconschi Szállítási Minisztérium: Radu Berceanu Környezetvédelmi Minisztérium: Borbély László Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium: Elena Udrea Védelmi Minisztérium: Gabriel Oprea Kulturális és Vallásügyi Minisztérium: Kelemen Hunor Igazságügyi Minisztérium: Cătălin Marian Predoiu Távközlési Minisztérium: Gabriel Sandu Munakügyi és Családügyi Minisztérium: Mihai Constantin Şeitan Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium: Daniel Funeriu Egészségügyi Minisztérium: Cseke Attila Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium - Mihail Dumitru |
Emil Boc ügyvivő, egyben kijelölt kormányfő a lista tegnap délutáni ismertetésekor a kormányprogram néhány pontjáról is beszélt. Megemlítette többek között a kisebbségek jogainak kiterjesztését, ami a nemzeti kisebbségek kultúrális és nemzeti önazonosságának megőrzését szavatoló kisebbségi törvény elfogadását is magában foglalja, az alkotmány és a Velencei Bizottság ajánlásainak szellemében.
Mint ismeretes, az RMDSZ által benyújtott kisebbségitörvény-tervezetet a szenátus elutasította, a képviselőház pedig nem voksolt róla, mivel a bizottságok létszámhiány miatt rendszerint szavazatképtelenek voltak, így mintegy három éve holtvágányra került. Emellett ígéretet tett a 16 százalékos egységes adókulcs és a 19 százalékos áfa megtartására. Mint kifejtette, a kormányprogram részét képezi a közigazgatási apparátus átalakítása és a parlament létszámának csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményének gyakorlatba ültetése is.
| Markó Béla tegnap elmondta, a Traian Băsescuval folytatott találkozón nem esett szó a kisebbségi törvényről, ugyanakkor Emil Bockal és a PDL többi vezetőjével megállapodtak arról, hogy a jogszabályról tárgyalni kell, és megpróbálják gyakorlatba ültetni. Emlékeztetett, a jogszabály biztosítaná a nemzeti kisebbségek számára, hogy részt vehessenek az oktatási és kulturális intézményeket érintő döntésekben. „Decentralizációs folyamat zajlik, és ez biztosítja a helyi közösségek számára, hogy a szülők, tanárok, helyi önkormányzatok döntő befolyással bírjanak az iskolák ügyében. A többletet az jelenti, hogy a kisebbségek képviselőit is bevonnák a döntési folyamatba” – mutatott rá Markó, megjegyezve, hogy a kisebbségi törvény nem a területi autonómiát rögzíti, hanem a kisebbségek döntési autonómiáját. Hozzátette: az RMDSZ számára nem csupán ezek a problémák léteznek, hiszen a legfontosabb prioritás jelenleg a gazdaság talpra állítása és a szociális kérdések rendezése. A kulturális és vallásügyi minisztérium élére javasolt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának tegnap megjegyezte: a romániai magyar közösség is őszintén örülhet annak, hogy a tárca élére magyar politikust jelöltek, hiszen megfogalmazása szerint ez egyfajta szimbolikus áttörést jelent, mivel tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna. „Az RMDSZ-nek meg kell próbálnia kormányzati eszközökkel javítani a magyar közösség helyzetén, és az a fontos, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni tudjunk” – mondta. Az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségét is betöltő Hargita megyei politikus – aki 1997 és 2000 között a szövetség képviseletében kulturális államtitkárként dolgozott – ugyanakkor elmondta: a kulturális tárca tevékenysége több szempontból is változott az elmúlt években, jó és rossz irányban egyaránt, a magyar kultúra támogatását azonban néhány értékelendő gesztus kivételével mellőzték: kevesebb jutott a Nemzeti Kulturális Alapból és a műemlékvédelemre fordított összegekből is. „Azon fogok dolgozni, hogy ez változzon, és hogy a kulturális tárca támogassa mindazokat a nagyobb projekteket, melyek meghaladják az alapítványok lehetőségeit” – mondta Kelemen, aki a kisebbségi törvény elfogadását is a legfontosabb célkitűzései közt említette. A politikus biztos benne, hogy a szakmai hozzáértés fontossága mellett az is igaz, hogy a rendszeren kívülről lehet a legműködőképesebb újításokat hozni az egészségügybe. Mindemellett a kihívást is szívesen vette, amikor elfogadta a tárcát. Fő célkitűzései között van, hogy a biztosítással rendelkező állampolgár tisztában legyen a jogaival, és minél jobban átlássa a rendszer működését. Az Európa más országaiban már régóta működő egészségbiztosítási kártya bevezetését tervezi, hogy bárki könnyedén bizonyíthassa: napra pontosan fizeti a hozzájárulást. Azt is tudnia kell az állampolgárnak, hogy a fizetése havi 5,2 százaléka pontosan milyen ellátásra jogosítja fel. Mindemellett előrevetítette: lesznek népszerűtlen intézkedései is a tárca élén, de amennyiben lehetősége lesz megtisztítani a rendszer folyamatát, úgy érzi, kötelessége elvállalni a miniszteri tisztséget. Krónika |
A programnak részét képezi a verespataki aranybányaprojekt is, amelyet az ipari tárca nemzetközi és belföldi szakértők bevonásával újraértékeltetne, a nemzeti ásványkincs értékesítési stratégiájának részeként.
E programpont ugyanakkor csupán „enyhített” formában kerülhetett be, az Adriean Videanu és Borbély László közötti egyeztetések nyomán, mivel mint ismeretes, az RMDSZ határozottan ellenzi a beruházást.
A kiszivárgott program szerint az állami intézményeknek 2010 első felében számos népszerűtlen intézkedést kell hozniuk, ilyen az óvatos bérpolitika alkalmazása a közszférában és az állami vállalatok túlköltekezésének felszámolása.
A kormányprogramot Boc már tegnap meg is küldte a parlamentnek. A kisebbségek és a függetlenek támogatásával a kormányt elvileg 238 honatya támogatja, a kabinet megszavazásához 236 voks szükséges a 471 tagú törvényhozásban.
A koalíciós megállapodást a PDL-n belül nem fogadta mindenki kitörő örömmel. Cezar Preda képviselő közleményben tiltakozott az ellen, hogy pártja átengedje a művelődési tárcát az RMDSZ-nek, arra hivatkozva, hogy a PDL partnerséget kötött az ortodox egyházzal. Preda szerint a döntés hatalmas hiba, amelynek árát a párt hosszú ideig fizeti majd.
Az RMDSZ „parlamentjében” sem múlt el vita nélkül a kormányra lépésről szóló párbeszéd. Az SZKT marosvásárhelyi ülésén a legélesebb bírálatokat Frunda György szenátor fogalmazta meg, azt kifogásolta, hogy az RMDSZ azokkal a demokratákkal akar kormányra lépni, akik a rendszerváltás óta háromszor is kormányon voltak, de mindháromszor idő előtt felbomlott a politikai partnerükkel kötött együttműködési megállapodásuk, Frunda szerint a demokraták hibájából. A szenátor úgy vélte, hogy az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége a közös kormányzás érdekében.
Azt sérelmezte, hogy nem tudták kialkudni a regionális fejlesztési minisztériumot, amit korábban már Borbély László vezetett. A vitát lezáró beszédében Markó elutasította azt, hogy a szövetség rosszul tárgyalt volna. Jelezte: nagyon kemény egyeztetések zajlottak.
Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ meg szerette volna kapni a regionális fejlesztési szaktárcát, de a demokraták nem mentek bele ebbe az alkuba. Markó szerint ugyanis a kormányzás sikerességét nem egyetlen szaktárca befolyásolja. Szerinte áttörésnek számít a művelődésügyi minisztérium megszerzése.
Rámutatott: a koalíciós megállapodásban szó esik még az egyházak finanszírozásáról, a Sapientia-egyetem támogatásáról is. Markó hangsúlyozta: mindezekről elviekben egyezség van a demokrata párttal, de a kormányzásnak így is megvannak a kockázatai, így most senki nem mondhatja meg, hogy a koalíció mennyire lesz tartós. Leszögezte: csak addig vállalják a kormányzást, amíg érvényesíteni tudják az RMDSZ programját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Látogatottsági adatok