Beszólt. Georgescu szerint az autonómia „alaptalan” és „valótlan”
Fotó: Facebook/Călin Georgescu
A székelyföldi autonómiatörekvéseket vette célkeresztbe az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu legfrissebb megszólalásában.
2025. február 03., 08:292025. február 03., 08:29
2025. február 03., 08:552025. február 03., 08:55
A szélsőséges Georgescu vasárnap este a Realitatea Plus hírtelevízió adásában a politikusokat és a „lefizetett újságírókat” bírálta, amiért „nem törődtek” a Székelyföld autonómiáját célzó követelésekkel.
Továbbra is napirenden tartja az Ukrajnával szembeni területi követeléseket az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, aki ezúttal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe is páros lábbal szállt bele.
„35 éve folyamatosan szó esik a Székelyföld autonómiájáról, Erdélyről. Nos, senki ebből a politikai osztályból és a médiából, vagy bizonyos újságírók, tudják, hogy milyenek, akik úgymond zsoldosok (...), nem foglalkoztak ezzel a témával (...) Az, hogy nem hangzott el semmi, komoly kérdéseket vet fel.
– tette hozzá Georgescu a hollandiai Assenben található Drents múzeumban kiállított, múlt hétvégén ellopott dák műkincsekre utalva.
Kijevben és Bukarestben is kiverte a biztosítékot a tavalyi elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, miután egy interjúban kijelentette: jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához.
Mint ismeretes,
Jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu.
Egyúttal a magyarokkal kapcsolatosan sem tett barátságos kijelentéseket: többek között arról beszélt, hogy a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában, máskor pedig követendő példaként emlegette Mihály vajda állítólagos döntését a magyar nyelv betiltásáról. Vasárnap esti nyilatkozatában egyébként Georgescu kitért múlt heti, nagy vihart kavart kijelentéseire, amelyek értelmében
Most igyekezett árnyalni a kijelentését.
A szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu váratlan győzelme a romániai elnökválasztás első fordulójában furcsa reakciókat váltott ki az erdélyi magyarok egy részéből.
„Először is, itt egy olyan politikai osztályról van szó, amely nagyon képmutató és kettős mércét alkalmaz az érdekei szerint (...) Megdöbbent, hogy ilyen sekélyesek és funkcionális analfabéták, mert én egy nagyon egyszerű dologra utaltam. Tanulnunk kell a tapasztalatainkból, a történelemből.
– mondta Georgescu.
Állítása szerint „abszolút elméleti hipotézisről” beszélt, amikor Ukrajna esetleges felosztásáról beszélt.
Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.
„Én csak azt mondtam, hogy jó felkészülni minden felmerülő helyzetre. Mi a békében, a nyugalomban vagyunk érdekeltek, ahogyan azt minden alkalommal elmondtam (...). Az egyetlen prioritás és az egyetlen megoldás, a béke mellett vannak még lehetséges helyzetek, amelyek felmerülhetnek, és ahogy mondtam, nem szabad felkészületlenül érniük, ahogy a történelem is tanította, és valamilyen elképzelésünknek kell lennie arról, hogy mi történhet” – folytatta Georgescu.
Mint arról beszámoltunk, Georgescu egy Ion Cristoiunak adott interjúban arról beszélt: korábban Romániához tartozó, ma ukrán fennhatóság alatt álló területeket csatolna Romániához, sőt Kárpátalja egy részét – az egykori magyar Máramaros vármegye északi területeit – is.
Georgescu Ukrajnát „kitalált államnak” nevezte, amely „nem létezik”.
Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, és azzal vádolta meg Georgescut, hogy Moszkvából irányítják, a román külügy pedig elhatárolódott tőlük, leszögezve: Románia kiáll Ukrajna területi integritása mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!