2009. október 02., 09:022009. október 02., 09:02
A Nica elleni másik érv a közbiztonság romlása volt. A kormányfő ezért felszólította a szociáldemokratákat, nevezzenek meg egy másik politikust Nica utódjaként. A PSD viszont ebbe nem volt hajlandó beletörődni, és Mircea Geoană pártelnök kijelentette: ragaszkodnak Nica személyéhez, ha pedig Băsescu államfő aláírja a menesztéséről szóló rendeletet, kilépnek a kormányból. Egyúttal Traian Băsescut tették felelőssé a válságért, mondván: ő áll Nica menesztése mögött.
Maga az államfő azonban megegyezésre szólította a két kormánypártot, és kompromisszumos javaslattal állt elő: állítsanak független vagy ellenzéki politikust a belügyi tárca élére. A PSD azonban hajthatatlan maradt még azt követően is, hogy szerdán este Băsescu a Cotroceni-palotába hívatta Nicát, és megpróbálta meggyőzni arról, mondjon le. Nica erre nem volt hajlandó, így az államfő csütörtökön aláírta a felmentéséről szóló határozatot, ügyvivő miniszterré pedig Vasile Blaga fejlesztési minisztert nevezte ki.
A PSD ennek nyomán kisvártatva bejelentette: betartja ígéretét, és kilép a kormányból. Mircea Geoană ismét Băsescut nevezte meg a válság felelőseként. „Ennek az embernek semmi sem szent, csak a saját politikai érdeke” – mondta Geoană, hozzátéve: Emil Boc miniszterelnök az államfő „hű szolgája”. „Traian Băsescu robbantotta ki ezt a nagyszabású politikai válságot, ő az egyedüli felelős a Romániára váró nehéz időszakért, a munkahelyek elvesztéséért, az elhalasztott külföldi befektetésekért, a gazdasági fellendülés elmaradásáért és az ország egyre rosszabb külföldi hírnevéért” – ostorozta tovább az államfőt a pártelnök. Leszögezte: ez volt az utolsó alkalom, hogy a PSD – amely szerinte még saját imázsának csorbulása árán is a stabilitásra törekedett – másodhegedűsi szerepet vállalt egy kormánykoalícióban.
A menesztett Dan Nica anynyit fűzött hozzá a történtekhez, hogy számított erre a végkifejletre, és leszögezte: a válságért a PDL-t terheli a felelősség. Később a PSD-s miniszterek társaságában a kormánypalotában ő jelentette be a nyilvánosság előtt hivatalosan is, hogy benyújtották a lemondásukat Emil Boc kormányfőnek. „Románia politikai válságba taszítása, amely a gazdasági válsággal együtt súlyos következményekkel jár majd, kizárólag Traian Băsescu, Emil Boc és a PDL felelőssége, akik úgy döntöttek: felhagynak az ország gazdaságának talpra állítását célzó intézkedésekkel a választási küzdelem és Traian Băsescu mindenáron elérendő választási győzelme érdekében” – ismételte meg a PSD indokait Nica.
Kijelentette: nem fogadhatta el, hogy az országnak továbbra is a lopás és a rablás legyen a legfőbb jellemzője. „Megpróbáltam minden eszközzel elejét venni a választási csalásnak, erre a mindannyiuk által ismert választ kaptam” – tette hozzá. A PSD vádjaira Adriean Videanu, a PDL elnökhelyettese reagált, a szociáldemokratákra hárítva a felelősséget, mondván: lehetőségük volt megtartani a belügyi tárcát, ám ők mégis „feláldozták az országot egy emberért”. Bejelentette: a PDL vállalja a kisebbségi kormányzást.
Traian Băsescu egyébként mindeközben Kolozsváron tartózkodott az egyetemi tanévnyitón, és miközben Bukarestben forrongott a koalíció, ő épp hórát lejtett a műegyetemen népviseletbe öltözött fiatal lányokkal, a válságról szóló kérdésekre pedig nem válaszolt. Délután aztán megszakította erdélyi látogatását, és visszautazott Bukarestbe. Este sajtónyilatkozatot tett, amelyben bejelentette: aláírta a PSD-s miniszterek lemondását. Arról is beszélt: az alkotmány értelmében nem volt lehetősége felülbírálni Dan Nica menesztését, ugyanakkor megjegyezte: azzal egyet is értett, mivel Nica a választási csalásról szóló, alaptalan vádjaival, hazugságaival hiteltelenítette a belügyminisztériumot.
Egyben viszszautasította, hogy az állam bármely szerve képes lenne a választási csalásra. A kisebbségi PDL-kormányról úgy vélte: az teljes mértékben alkalmas feladata ellátására. Emil Boc kormányfő választási fogásnak nevezte a PSD kivonulását, és ígéretet tett, hogy a kormány folytatja a reformokat, előteremti a pénzt a nyugdíjemelésre és a közalkalmazotti bérekre, erőfeszítéseket tesz a gazdaság élénkítésére, emellett folytatja az intézmények átalakítását. A válság amúgy a gazdaságban is éreztette hatását: a lej gyengült az euróhoz képest, és a tőzsdeindex is lejtmenetbe fordult.
Szociáldemokrata források szerint a PSD-s miniszterek ülésén, amelyen a lemondásról döntöttek, felmerült egy bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége is. Az ügyben még nem született döntés. Az is felmerült, hogy egyeztessenek a liberális párttal a kormány indítványainak elutasításáról, illetve a PDL-s politikusok viszszaéléseit vizsgáló parlamenti bizottságok alakításáról. Crin Antonescu liberális pártelnök később bejelentette, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a „reprezentativitását és legitimitását vesztett” kormány ellen.
Antonescu szerint szakértői kormányra van szükség, amely az új parlamenti választásokig irányítaná az országot. Közben teljes a bizonytalanság annak kapcsán is, hogy a PSD kilépése nyomán mi lesz a sorsa a kormánynak alárendelt megyei intézmények élére a párt által kinevezett igazgatóknak.
Emil Boc miniszterelnök csütörtökön este eldöntötte: azonnali hatállyal a PDL-s miniszterekre bízza az ideiglenesen gazdátlanul maradt tárcákat, nem tart igény arra, hogy a PSD-sek kitöltsék 15 napos felmondási idejüket. Bejelentését követően a második Boc-kormány meg is tartotta első ülését. A kormányfő különben az oktatási tárcát veszi át legtöbb 45 napra, Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter pedig a külügyért is felel. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter a munkaügyi minisztériumot vezeti ideiglenesen. Adriean Videanu gazdasági miniszter az egészségügyért felel.
Az ideiglenes mezőgazdasági miniszter Radu Berceanu lesz, a kisvállalkozásokért Gabriel Sandu, a környezetvédelemért Elena Udrea, a parlamenti kapcsolatokért pedig Sorana Plăcintă felel. Az új összetételű, kiegészült kormány elvileg 45 napon belül felállhat, ezt szorgalmazta az államfő is. A kabinet megszavazásához szükséges parlamenti többséget renegát, a párt kormányból való kilépése miatt elégedetlen PSD-s, illetve liberális képviselők, valamint az RMDSZ külső támogatásával biztosítanák.
Az ideiglenest felváltó új kormány karcsúbb lehet: megszüntetnék az ifjúsági és sport-, a környezetvédelmi, a kisvállalkozásokért felelős, valamint a parlamenti kapcsolatokat felügyelő minisztériumot, és felszámolnák a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is. Az RMDSZ-nek egy tárca- vagy több államtitkári, illetve kormányügynökség-vezetői tisztséget ajánlanának fel.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.