Nagy valószínűséggel érvénytelen a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltásáról vasárnap rendezett népszavazás - derült ki a központi választási iroda (BEC) által éjfél után közzétett részvételi becslésből.
A BEC szerint urnazárásig a választói névjegyzékben szereplők 45,92 százaléka adta le voksát. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség.
A BEC közölte, hogy a részvételi adat becslés, amelynek során 18 242 szavazókörzet közül 2889-ből dolgozták fel az adatokat reprezentatív minta alapján. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 3 százalék.
Mivel a részvétel több mint 3 százalékkal elmarad az 50 százalékos küszöbtől Traian Băsescu felfüggesztett államfő valószínűleg visszatérhet hivatalába.
Az urnazáráskor közzétett különböző exit poll-adatok szerint az urnákhoz járulók 84-88 százaléka szavazott Băsescu leváltásra, olyan körülmények között, amikor az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottálására kérte híveit.
| Nem Băsescu mellé álltak, hanem Victor Ponta kormányfőt utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok - mondta az urnazárás után az MTI-nek Kiss Tamás szociológus, kisebbségkutató a vásárnapi referendumon regisztrált magyar távolmaradást kommentálva. A felfüggesztett Traian Băsescu államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazáson Hargita és Kovászna megyében a részvétel negyede, illetve alig több mint harmada volt az országos átlagnak. Erdély más magyarlakta megyéiben is jelentős volt a távolmaradás. A szakember szerint a székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Băsescu különösebben népszerű lenne a körükben, hanem sokkal nagyobb az ellenszenv Victor Ponta miniszterelnökkel illetve az által vezetett Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. A hírtelevíziók és az államfő leváltását kezdeményező Szociál-liberális Szövetség (USL) politikusai Orbán Viktor miniszterelnök felhívásának tulajdonították a magyar távolmaradást. „Nyilván ennek is volt egy szerepe: Orbán Viktor nyilatkozatát felkapta sajtó, az RMDSZ pedig nem voltak egyértelmű nyilatkozatai a népszavazással kapcsolatban. De nem hiszem, hogy ez a felhívás lett volna a döntő, mert a PSD-vel és Pontával szembeni ellenszenvnek a Székelyföldön nagyobb múltja van, mint az elmúlt egy hét” - magyarázta a társadalomkutató. Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ részvételre kérte a magyarságot, amivel az USL esélyeit növelte volna, Kiss azt mondta: az RMDSZ valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette. „A Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket az USL helyeztetett ki. Az, hogy egy közleményt kiad az RMDSZ, aligha lehet elég befolyásoló tényező ilyen helyzetben, az RMDSZ semmifajta kampányeszközzel nem élt” - mondta a szociológus. A belpolitikai válságot illetően Kiss Tamás elhúzódó állóháborúra számít az őszi parlamenti választásokig. Kifejtette: nem tartja valószínűnek Victor Ponta lemondását, mert egy ilyen lépés jelentős veszteséget okozna az USL-nek. Băsescu lemondását is elképzelhetetlennek tartja, még úgy is, hogy több mint hétmillió ember voksolt ellene. Kiss Tamás szerint abban az esetben lett volna ez lehetséges, ha Băsescu és az őt támogató Demokrata Liberális Párt nem döntött volna a referendum bojkottja mellett. |
Traian Băsescu úgy nyilatkozott: „a demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a 256 parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét”, és amikor visszatér az elnöki hivatalba, megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani.
Crin Antonescu ideiglenes államfő úgy nyilatkozott, hogy várni kell még a referendum végleges eredményére, de a központi választási iroda (BEC) és az eredményt hitelesítő alkotmánybíróság döntéseit mindenképp tiszteletben tartja.
Victor Ponta miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan államfőnek, akit ötmillió szavazattal választottak meg, és akinek a leváltására több mint nyolcmillió polgár szavazott el kellene gondolkoznia arról: megvan-e még a legitimitása ahhoz, hogy Romániát képviselje.
A legkevesebben a magyarlakta területeken mentek el szavazni: Hargita megyében a választói névjegyzékben szereplők 11,6 százaléka, Kovászna megyében 20,6 százaléka, Szatmár megyében 28,2 százaléka, Maros megyében 34 százaléka járult az urnákhoz.
„A romániai magyarság számára nem volt közvetlen tétje a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak, ezzel magyarázható a magyar választók alacsony részvétele” - jelentette ki az urnazárás után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kolozsváron adott sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy azért nem volt közvetlen tétje a magyarok számára a népszavazásnak, mert nem volt magyar jelölt.
Kelemen elutasította Crin Antonescu ideiglenes államfő nyilatkozatát, amelyben a politikus a romániai magyarokat azzal vádolta, hogy „bojkottálták” a népszavazást. „Elfogadhatatlan, hogy a magyarokat hibáztassák a referendum miatt, amelynek a végeredményét még nem is lehet tudni” - mondta az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a szavazáson való részvételre buzdította a magyarokat, akiknek azt ajánlotta, szavazzanak saját lelkiismeretük szerint.
Elutasította azt a kijelentést is, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsára maradtak volna otthon a romániai magyarok. Szerinte Orbán felszólításának nem volt hatása, mert más választások alkalmából sem hatottak az erdélyi magyar választókra a magyarországi politikusok nyilatkozatai.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a romániai magyarok alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy ez a közösség inkább Băsescu oldalán áll, és nem tud „posztkommunista” politikai erőket támogatni. Nemes szerint az EMNP-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a népszavazásról való távolmaradásra vonatkozó buzdítása is hatott a választókra.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a székelyek azért nem mentek szavazni, mert nem értettek egyet a népszavazást kezdeményező Szociál-liberális Szövetség (USL) „törvénytelenségeivel és manipulációjával”. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy ezt az országot nem demokratikus és alkotmányellenes eszközökkel irányítsák” - mondta az MPP megyei elnöke.
A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Băsesscu államfő az elnöki hivatalba - ha a BEC vasárnap esti részvételi becslés helytállónak bizonyult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok