Az Orban-kormány sorsa alig egy-két szavazaton múlhat
Fotó: Gov.ro
Hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolja a Ludovic Orban vezette jobbközép román kormányt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a bizalmatlansági indítványban, amelyet hétfőn olvastak fel a kétkamarás parlament együttes ülésén.
2020. február 03., 16:352020. február 03., 16:35
A két politikai alakulat azért próbálkozik az alig három hónapja beiktatott kormány megbuktatásával, hogy megakadályozza a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet az Orban-kabinet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé.
Az ilyen módon beterjesztett törvénytervezeteket nem vitathatja meg a parlament, azok automatikusan elfogadottnak minősülnek, ha három napon belül senki sem terjeszt be bizalmatlansági indítványt, vagy a kormány túléli a bizalmi szavazást.
A bizalmatlansági indítvány szerzői szerint az Orban-kabinet a „román demokrácia sírásójává” válik, amikor a rendkívüli helyzetekre kitalált sürgősségi rendeletekkel és kormányzati felelősségvállalással visszaélve, rendszeresen megkerüli a parlamentet törvényhozási elképzelései érvényesítése érdekében.
A tavaly november óta kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt hangoztatja ugyan, hogy a polgármesterek legitimitásának növelése érdekében akarja módosítani a választójogot, a politikai elemzők szerint azonban valójában a PSD meggyengítésének szándéka vezérli.
. Egy második forduló ugyanis lehetővé teszi, hogy a román pártok összefogjanak az első körben élre került magyar jelöltekkel szemben.
Bár a közvélemény-kutatások szerint példátlan népszerűségnek örvendő PNL nem titkolja, hogy a parlamenti választások előre hozását is szeretné kiprovokálni, Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn cáfolta, hogy pártja saját kormánya megbuktatására voksolna.
A bizalmatlansági indítvány – és az Orban-kormány sorsáról – a kétkamarás parlament következő együttes ülésén fognak szavazni a törvényhozók. Ennek összehívásáról a képviselőház és szenátus hétfőn megújuló házbizottságának együttes ülése hivatott dönteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!