Bányászjárás: hatalmi manipuláció?

Voinea – aki az 1990. június 13–15-i, bukaresti bányászjárás ügyében folyó vizsgálatok vezetője – Alin Rus A bányászjárások – Manipuláció, politika és munkásszolidaritás című könyvének bemutatóján elmondta: a több mint egy évtizede tartó vizsgálat során számos alkalommal szembesült nehézségekkel. Az állami intézmények nem működtek együtt a katonai ügyészekkel, több intézmény egyenesen ellenszegült a vizsgálatnak, fejtette ki Dan Voinea, aki szerint ez alól csak Emil Constantinescu államfői mandátuma jelent kivételt.

A katonai ügyész a bányászjárás forgatókönyvének egyik fontos és érdekes elemeként említette, hogy a bányászok a fővárosba indulás előtt és a megérkezés után is ételt-italt kaptak. „Ezt a műveletet az államhatalmi szerveken keresztül irányították, annak idején pedig egyetlen intézménynek sem állt érdekében vegyvizsgálatot végezni az élelmiszereken, hogy tartalmaztak-e vagy sem bizonyos hatóanyagokat” – mondta Voinea. Szerinte nemcsak a bányászokat, hanem az ország több részéből érkező munkásokat is manipulálták. Külön csoportok érkeztek Bukarestbe a bányászokat megtapsolni, tette hozzá. A bányászjárás jól szervezett akció volt, amelynek során az egész országot mobilizálták, szögezte le a katonai ügyész.

Voinea szerint a fővárosban randalírozó bányászokat pontosan irányították bizonyos ellenzéki értelmiségiek vagy az Egyetem téri tüntetők szószólóinak lakásához. A parasztpárt székházát feldúló vájárokat egy szekuritátés tiszt vezette, a Bukaresti Egyetemnél pedig Petre Roman ex-kormányfő sógora irányította. „Nem egyszerűen tüntetők elleni támadás volt az, ami az Egyetem téren történt: a bányászjárást mindazok ellen találták ki, akik szembeálltak a kommunista ideológiával” – fejtette ki a katonai ügyész.

Dan Voinea azt is elmondta, az ügyben folyó rendkívül szerteágazó vizsgálat során leleplezték az akkori események egy sor cinkosát is, tanárokat, katonatiszteket, ideológusokat, akik rombolásra, gyilkolásra és gyújtogatásra biztattak.

Az 1990-es bányászjárás ügyében több mint ezer magánszemély, politikai pártok és fővárosi egyetemek képviselik a sértett feleket, mondta Dan Voinea. Az ügyész szerint a vizsgálat további húzás-halasztását jelenti az a nemrég született alkotmánybírósági döntés, miszerint a civil személyeket is érintő ügyeket a katonai ügyészségeknek át kell adniuk a polgári igazságszolgáltatásnak.