Az RMDSZ szerint meg kell tartani a természetbeni visszaszolgáltatást

Kelemen mindezt szombaton, Bogdan Drăgoi pénzügyminiszter nyilatkozata kapcsán fejtette ki, aki rámutatott: amennyiben csupán pénzbeni, de teljes értékű kártérítést fizetne a kormány az elkobzott ingatlanokért, az 70 milliárd lejes megterhelést jelentene az államkassza számára, az összeg több mint felét pedig a 88 ezer ingatlanát visszaigénylő római katolikus egyháznak kellene kifizetni.

Mint arról beszámoltunk, a kormány szerdán olyan törvénytervezetet bocsátott nyilvános vitára, amely leállítaná valamennyi típusú ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását, hatályon kívül helyezve a jelenlegi restitúciós törvények ilyen vonatkozású cikkelyeit. kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a tervezetet, amely szerint a hatóságok a kártérítésre jogosult személyeket nem az ingatlan reális értékén kárpótolnák, hanem ennek az értéknek a 15 százalékára korlátozzák a kifizetéseket. A kárpótlást 10 éves határidőn belül kell folyósítani, a restitúcióban illetékes hatóságoknak pedig 90 napon belül kell dönteniük a kártérítési igénylésekről. A román államot a strasbourgi Emberjogi Bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította, hogy nem működőképes a visszaszolgáltatási rendszer.

Kelemen Hunor szombaton leszögezte: nem ért egyet azzal, hogy kiiktassák a törvényből a természetbeni visszaszolgáltatás lehetőségét azon esetekben, amelyekben az ügyiratok teljesek, az ingatlanok pedig visszaadhatók.

„Románia korábban megengedő jellegű jogszabályt fogadott el, amelyet mi is támogattunk, és amely a teljes körű, természetbeni visszaszolgáltatást támogatja azon esetekben, amelyekben ez lehetséges. A jogszabály nyomán számos ingatlant visszaszolgáltattak, de olyan eset is akadt, amikor ez nem volt lehetséges, vagy ahol a volt tulajdonosok, az örökösök vagy mások hamis dossziékat nyújtottak be. A strasbourgi bíróság tavaly olyan ítéletet hozott, amely kötelezi Romániát, hogy 18 hónapon belül találjon egységes megoldást a visszaszolgáltatásra. (...) A koalícióban azért küzdünk majd, hogy a nyilvános vita végén a természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó rész kerüljön vissza a tervezetbe, mivel ezen épületek visszaszolgáltathatók, és vissza is szolgáltatandók, ily módon pedig az államkassza is felszabadul a kárpótlások fizetésének terhe alól” – szögezte le Kelemen.

Álláspontja szerint azt is ki kellene vizsgálni, mi történt az elmúlt három évben, amikor sem kárpótlást nem fizettek, sem a természetbeni visszaszolgáltatásokról nem döntöttek, csupán tanácsadásra fizettek jelentős összegeket. Kelemen szerint a kártérítés összegének maximalizálását el kell fogadni, de a természetbeni visszaszolgáltatás elvéről nem lehet lemondani.

Bogdan Drăgoi pénzügyminiszter korábban azzal indokolta a természetbeni visszaszolgáltatás kiiktatását, hogy annak megtartása diszkriminációt szülne azon személyekkel szemben, akiket nem lehet teljes körűen természetben kárpótolni, ezért be kell érniük az ingatlan értékének 15 százalékát kitevő kárpótlási összeggel. Mint arról beszámoltunk, a történelmi egyházak és az érintett magánszemélyek ellenzik a kormány szándékát.