Az RMDSZ megakadályozná a kilúgozott kisebbségi törvény megszavazását

Mint arról beszámoltunk, a tervezet kedden került vissza az emberi jogi szaktestülethez, hogy új jelentést készítsenek róla.

Márton Árpád a Krónikának szerdán elmondta: mindez azért volt szükséges, mert a júniusban született szakjelentés nem volt szabályos, a bizottság ugyanis létszámhiány miatt határozatképtelen volt, amikor a tervezetet megvitatta. A képviselő kifejtette: a jogszabályt jelenlegi formájában kilúgozták, minden, a nemzeti kisebbségek önrendelkezését szavatoló részt kiiktattak belőle. Mindez annak nyomán vált lehetségessé, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségi honatyák – akik az országban a magyaron kívül élő közösségeket képviselik, mindegyik kisebbséget egy honatya – megegyeztek a kormányzó Szociálliberális Unióval (USL) arról, hogy elfogadják a kisebbségi törvényt. Ez volt a feltétele, hogy a parlamentben az USL mellé álljanak, és nekik – lévén zömmel olyan kisebbségekről szó, amelyek kis létszámuk miatt nem rendelkeznek olyan intézményrendszerrel, mint a magyar közösség – nem fontosak a döntéshozatallal és az intézmények létrehozásával kapcsolatos jogok, ellenben a jogszabály bebetonozza az általuk képviselt kisebbségi szervezeteket a most betöltött szerepbe.

„Számunkra elfogadhatatlan formában módosult a törvény. A kisebbségeket képviselő szervezetek döntéshozatali jogköre helyett véleményezési jogkör került be – például a kulturális intézmények élére a kompetens hatóság nevezi ki a vezetőt a közösség legitim képviselőjének a megkérdezésével, ami nem garantálja a beleszólási jogot a döntésbe. Ugyanez érvényes az intézmények létrehozására vagy megszüntetésére is” – ecsetelte Márton.

Közölte: mindemellett a kulturális autonómia szavatolása is kikerült a jogszabálytervezetből, mint ahogy felpuhították a közigazgatási egységek kisebbségekre nézve hátrányos átrajzolásának tilalmáról szóló paragrafust is. Az ugyanis úgy módosult, hogy átrajzolhatóak a határok, amennyiben ez nem csorbítja a kisebbségek jogainak érvényesülését. „Ezért jó, hogy visszakerült a bizottságba a tervezet, mert legalább a héten nem fogadott el a parlament egy rossz törvényt” – mondta Márton Árpád.

Tárgyalásoktól vár sikert az RMDSZ

A képviselő elmondta: most zajlik a tárgyalás, hátha sikerül a magyarok számára is elfogadható szöveget kidolgozni, ellenkező esetben az RMDSZ mindent elkövet azért, hogy megakadályozza a törvény megszavazását.

Márton megerősítette a Krónika felvetését, miszerint a törvény jelenlegi formában történő elfogadása az USL érdeke is, hiszen nem szavatol túl sok jogot a kisebbségeknek, viszont a nemzetközi fórumokon lobogtatni lehet. A politikus közölte: a személyes beszélgetések során kiderült, még a nemzeti kisebbségi frakció azon tagjai sem értenek vele egyet, akik nem vettek részt a kormányoldal pártjaival folytatott tárgyalásokon. A képviselő szerint most a tárgyalások sikerében bíznak, és mindent megtesznek az ellen, hogy a mostani formában fogadják el a törvényt. „Ha nem szavazzák meg a jelenlegi ciklusban, akkor átmegy a következőre. Ez még mindig jobb, mintha elfogadhatatlan törvényt szavazna meg a parlament” – szögezte le Márton.

Zgonea szerint sínen a törvény

A Márton Árpád által elmondottak cáfolják Valeriu Zgonea képviselőházi elnök kedd esti kijelentését, miszerint az RMDSZ, a nemzeti kisebbségek csoportja és a többi frakció megegyezett volna a kisebbségi törvény szövegéről, így az a jogi bizottsági tárgyalást követően – amelynek során összhangba hozzák a tervezetet az alkotmánybíróság döntéseivel – két héten belül a plénum elé kerülhet szavazásra.

A jogszabály egyébként azon, több mint száz tervezett között szerepel, amelyet a kormány prioritáslistáján vannak. Victor Ponta miniszterelnök idén májusban – akkor még kormányfő-jelöltként – azzal biztosította leendő kormányának a támogatást a kisebbségi frakció részéről, hogy megállapodott velük: az új kormányzat elfogadtatja az évek óta halasztgatott kisebbségi törvényt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már akkor leszögezte: nem tudják elfogadni a kisebbségi törvény tervezetét, mivel abból hiányzik a kulturális autonómiáról szóló rész. Az RMDSZ korábban több ízben is bizonyos határidőhöz kötötte koalíciós partnerei számára a szövetség politikusai által kidolgozott jogszabály elfogadását, azonban az a lassú ügymenet és a román politikusok kifogásai miatt rendre meghiúsult.