2012. szeptember 19., 14:302012. szeptember 19., 14:30
Mint arról beszámoltunk, a tervezet kedden került vissza az emberi jogi szaktestülethez, hogy új jelentést készítsenek róla.
Márton Árpád a Krónikának szerdán elmondta: mindez azért volt szükséges, mert a júniusban született szakjelentés nem volt szabályos, a bizottság ugyanis létszámhiány miatt határozatképtelen volt, amikor a tervezetet megvitatta. A képviselő kifejtette: a jogszabályt jelenlegi formájában kilúgozták, minden, a nemzeti kisebbségek önrendelkezését szavatoló részt kiiktattak belőle. Mindez annak nyomán vált lehetségessé, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségi honatyák – akik az országban a magyaron kívül élő közösségeket képviselik, mindegyik kisebbséget egy honatya – megegyeztek a kormányzó Szociálliberális Unióval (USL) arról, hogy elfogadják a kisebbségi törvényt. Ez volt a feltétele, hogy a parlamentben az USL mellé álljanak, és nekik – lévén zömmel olyan kisebbségekről szó, amelyek kis létszámuk miatt nem rendelkeznek olyan intézményrendszerrel, mint a magyar közösség – nem fontosak a döntéshozatallal és az intézmények létrehozásával kapcsolatos jogok, ellenben a jogszabály bebetonozza az általuk képviselt kisebbségi szervezeteket a most betöltött szerepbe.
„Számunkra elfogadhatatlan formában módosult a törvény. A kisebbségeket képviselő szervezetek döntéshozatali jogköre helyett véleményezési jogkör került be – például a kulturális intézmények élére a kompetens hatóság nevezi ki a vezetőt a közösség legitim képviselőjének a megkérdezésével, ami nem garantálja a beleszólási jogot a döntésbe. Ugyanez érvényes az intézmények létrehozására vagy megszüntetésére is” – ecsetelte Márton.
Közölte: mindemellett a kulturális autonómia szavatolása is kikerült a jogszabálytervezetből, mint ahogy felpuhították a közigazgatási egységek kisebbségekre nézve hátrányos átrajzolásának tilalmáról szóló paragrafust is. Az ugyanis úgy módosult, hogy átrajzolhatóak a határok, amennyiben ez nem csorbítja a kisebbségek jogainak érvényesülését. „Ezért jó, hogy visszakerült a bizottságba a tervezet, mert legalább a héten nem fogadott el a parlament egy rossz törvényt” – mondta Márton Árpád.
A képviselő elmondta: most zajlik a tárgyalás, hátha sikerül a magyarok számára is elfogadható szöveget kidolgozni, ellenkező esetben az RMDSZ mindent elkövet azért, hogy megakadályozza a törvény megszavazását.
Márton megerősítette a Krónika felvetését, miszerint a törvény jelenlegi formában történő elfogadása az USL érdeke is, hiszen nem szavatol túl sok jogot a kisebbségeknek, viszont a nemzetközi fórumokon lobogtatni lehet. A politikus közölte: a személyes beszélgetések során kiderült, még a nemzeti kisebbségi frakció azon tagjai sem értenek vele egyet, akik nem vettek részt a kormányoldal pártjaival folytatott tárgyalásokon. A képviselő szerint most a tárgyalások sikerében bíznak, és mindent megtesznek az ellen, hogy a mostani formában fogadják el a törvényt. „Ha nem szavazzák meg a jelenlegi ciklusban, akkor átmegy a következőre. Ez még mindig jobb, mintha elfogadhatatlan törvényt szavazna meg a parlament” – szögezte le Márton.
A Márton Árpád által elmondottak cáfolják Valeriu Zgonea képviselőházi elnök kedd esti kijelentését, miszerint az RMDSZ, a nemzeti kisebbségek csoportja és a többi frakció megegyezett volna a kisebbségi törvény szövegéről, így az a jogi bizottsági tárgyalást követően – amelynek során összhangba hozzák a tervezetet az alkotmánybíróság döntéseivel – két héten belül a plénum elé kerülhet szavazásra.
A jogszabály egyébként azon, több mint száz tervezett között szerepel, amelyet a kormány prioritáslistáján vannak. Victor Ponta miniszterelnök idén májusban – akkor még kormányfő-jelöltként – azzal biztosította leendő kormányának a támogatást a kisebbségi frakció részéről, hogy megállapodott velük: az új kormányzat elfogadtatja az évek óta halasztgatott kisebbségi törvényt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már akkor leszögezte: nem tudják elfogadni a kisebbségi törvény tervezetét, mivel abból hiányzik a kulturális autonómiáról szóló rész. Az RMDSZ korábban több ízben is bizonyos határidőhöz kötötte koalíciós partnerei számára a szövetség politikusai által kidolgozott jogszabály elfogadását, azonban az a lassú ügymenet és a román politikusok kifogásai miatt rendre meghiúsult.
| A tervezet három főbb részből áll, az első általánosságban határozza meg a kultúrát, oktatást, egyházakat, a szociális intézmények működését és az anyanyelvhasználatot érintő jogkörökt. A második a kisebbségi szervezetek létrejöttét és működését, a kisebbségi tanácsok szerepét szabályozza, a harmadik pedig a kulturális autonómia leírását tartalmazza. A nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tăriceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok