2012. szeptember 19., 14:302012. szeptember 19., 14:30
Mint arról beszámoltunk, a tervezet kedden került vissza az emberi jogi szaktestülethez, hogy új jelentést készítsenek róla.
Márton Árpád a Krónikának szerdán elmondta: mindez azért volt szükséges, mert a júniusban született szakjelentés nem volt szabályos, a bizottság ugyanis létszámhiány miatt határozatképtelen volt, amikor a tervezetet megvitatta. A képviselő kifejtette: a jogszabályt jelenlegi formájában kilúgozták, minden, a nemzeti kisebbségek önrendelkezését szavatoló részt kiiktattak belőle. Mindez annak nyomán vált lehetségessé, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségi honatyák – akik az országban a magyaron kívül élő közösségeket képviselik, mindegyik kisebbséget egy honatya – megegyeztek a kormányzó Szociálliberális Unióval (USL) arról, hogy elfogadják a kisebbségi törvényt. Ez volt a feltétele, hogy a parlamentben az USL mellé álljanak, és nekik – lévén zömmel olyan kisebbségekről szó, amelyek kis létszámuk miatt nem rendelkeznek olyan intézményrendszerrel, mint a magyar közösség – nem fontosak a döntéshozatallal és az intézmények létrehozásával kapcsolatos jogok, ellenben a jogszabály bebetonozza az általuk képviselt kisebbségi szervezeteket a most betöltött szerepbe.
„Számunkra elfogadhatatlan formában módosult a törvény. A kisebbségeket képviselő szervezetek döntéshozatali jogköre helyett véleményezési jogkör került be – például a kulturális intézmények élére a kompetens hatóság nevezi ki a vezetőt a közösség legitim képviselőjének a megkérdezésével, ami nem garantálja a beleszólási jogot a döntésbe. Ugyanez érvényes az intézmények létrehozására vagy megszüntetésére is” – ecsetelte Márton.
Közölte: mindemellett a kulturális autonómia szavatolása is kikerült a jogszabálytervezetből, mint ahogy felpuhították a közigazgatási egységek kisebbségekre nézve hátrányos átrajzolásának tilalmáról szóló paragrafust is. Az ugyanis úgy módosult, hogy átrajzolhatóak a határok, amennyiben ez nem csorbítja a kisebbségek jogainak érvényesülését. „Ezért jó, hogy visszakerült a bizottságba a tervezet, mert legalább a héten nem fogadott el a parlament egy rossz törvényt” – mondta Márton Árpád.
A képviselő elmondta: most zajlik a tárgyalás, hátha sikerül a magyarok számára is elfogadható szöveget kidolgozni, ellenkező esetben az RMDSZ mindent elkövet azért, hogy megakadályozza a törvény megszavazását.
Márton megerősítette a Krónika felvetését, miszerint a törvény jelenlegi formában történő elfogadása az USL érdeke is, hiszen nem szavatol túl sok jogot a kisebbségeknek, viszont a nemzetközi fórumokon lobogtatni lehet. A politikus közölte: a személyes beszélgetések során kiderült, még a nemzeti kisebbségi frakció azon tagjai sem értenek vele egyet, akik nem vettek részt a kormányoldal pártjaival folytatott tárgyalásokon. A képviselő szerint most a tárgyalások sikerében bíznak, és mindent megtesznek az ellen, hogy a mostani formában fogadják el a törvényt. „Ha nem szavazzák meg a jelenlegi ciklusban, akkor átmegy a következőre. Ez még mindig jobb, mintha elfogadhatatlan törvényt szavazna meg a parlament” – szögezte le Márton.
A Márton Árpád által elmondottak cáfolják Valeriu Zgonea képviselőházi elnök kedd esti kijelentését, miszerint az RMDSZ, a nemzeti kisebbségek csoportja és a többi frakció megegyezett volna a kisebbségi törvény szövegéről, így az a jogi bizottsági tárgyalást követően – amelynek során összhangba hozzák a tervezetet az alkotmánybíróság döntéseivel – két héten belül a plénum elé kerülhet szavazásra.
A jogszabály egyébként azon, több mint száz tervezett között szerepel, amelyet a kormány prioritáslistáján vannak. Victor Ponta miniszterelnök idén májusban – akkor még kormányfő-jelöltként – azzal biztosította leendő kormányának a támogatást a kisebbségi frakció részéről, hogy megállapodott velük: az új kormányzat elfogadtatja az évek óta halasztgatott kisebbségi törvényt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már akkor leszögezte: nem tudják elfogadni a kisebbségi törvény tervezetét, mivel abból hiányzik a kulturális autonómiáról szóló rész. Az RMDSZ korábban több ízben is bizonyos határidőhöz kötötte koalíciós partnerei számára a szövetség politikusai által kidolgozott jogszabály elfogadását, azonban az a lassú ügymenet és a román politikusok kifogásai miatt rendre meghiúsult.
| A tervezet három főbb részből áll, az első általánosságban határozza meg a kultúrát, oktatást, egyházakat, a szociális intézmények működését és az anyanyelvhasználatot érintő jogkörökt. A második a kisebbségi szervezetek létrejöttét és működését, a kisebbségi tanácsok szerepét szabályozza, a harmadik pedig a kulturális autonómia leírását tartalmazza. A nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tăriceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Látogatottsági adatok