2012. június 27., 13:142012. június 27., 13:14
Mesterházy – aki az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) frakcióülésére érkezett a román fővárosba – kedden az RMDSZ elnökével, szerdán pedig a szövetség képviselőházi és szenátusi frakcióvezetőivel is találkozott.
Az MSZP elnöke azt mondta, hogy a szocialisták számára prioritássá vált a nemzetpolitika, ennek keretében azonban nem beavatkozni akarnak a határon túli magyarok politikai életébe, hanem annyi segítséget nyújtani, amennyit a magyar közösségek igényelnek.
„Nem értünk egyet azzal a kormányzati állásponttal, ami megnyilvánult itt a választásokon, nevezetesen, a kormány tagjai, vezető fideszes politikusok itt kampányoltak, ezáltal rontották más politikai pártoknak az esélyeit Erdélyben: ez számunkra elfogadhatatlan” – mondta Mesterházy.
Az MTI kérdésére, hogy miként újult meg az MSZP nemzetpolitikája, Mesterházy azt mondta, ez azzal kezdődött, hogy az MSZP frakció megszavazta a kettős állampolgárságot.
„Mi fontos szimbolikus aktusnak tekintettük ezt: amióta Románia is EU tagja, inkább szimbolikus és érzelmi kötödést jelent a magyar állampolgárság” – magyarázta az MSZP elnöke. Hozzátette, a parlamenti munka során támogatják az olyan ügyeket, prioritásokat, amelyek a határon túli magyarság számára is fontosak, például azokat, amelyek a támogatáspolitikával kapcsolatosak.
Az RMDSZ vezetőivel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélés után a szocialista politikus az MTI-nek elmondta: a határon túli magyarsággal való kapcsolatokat nem ideológiai alapon építik, ebben a pártpolitikának nem lehet szerepe.
„Mi nem pártpolitikai alapon akarunk lépéseket, gesztusokat tenni, hanem a téma fontossága okán, erről a parlamentben is nemzeti minimumot kellene kialakítani, ami nem politikai vita tárgya, hanem egy józan konszenzust övező kérdéskör” – jelentette ki az MSZP elnöke.
Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke, a bukaresti képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke a találkozó után elmondta: az RMDSZ már 1990 óta az egyenlő közelség elvét követi a magyarországi pártokhoz fűződő viszonyában, és jó kapcsolatra törekszik a magyarországi pártokkal, azokkal, amelyek figyelembe veszik az erdélyi magyarság akaratát. Hozzátette: ez az akarat megnyilvánult a helyhatósági választásokon, amikor az RMDSZ hiteles képviselője maradt a romániai magyarságnak az önkormányzatokban.
„Fontos, hogy ne lépjenek túl egy bizonyos határt, ami most, a kampányban megtörtént, és ezt nem tudjuk értékelni. Mi felnézünk Magyarországra, egy erős Magyarországot akarunk, ahol ne legyenek olyan konfliktusok, amelyek például befolyásolják a határon túli magyarságot negatívan, ezt kérjük a magyar kormánytól, ezt kérjük a magyar politikusoktól” – mondta az RMDSZ politikai alelnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.