2012. június 27., 13:142012. június 27., 13:14
Mesterházy – aki az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) frakcióülésére érkezett a román fővárosba – kedden az RMDSZ elnökével, szerdán pedig a szövetség képviselőházi és szenátusi frakcióvezetőivel is találkozott.
Az MSZP elnöke azt mondta, hogy a szocialisták számára prioritássá vált a nemzetpolitika, ennek keretében azonban nem beavatkozni akarnak a határon túli magyarok politikai életébe, hanem annyi segítséget nyújtani, amennyit a magyar közösségek igényelnek.
„Nem értünk egyet azzal a kormányzati állásponttal, ami megnyilvánult itt a választásokon, nevezetesen, a kormány tagjai, vezető fideszes politikusok itt kampányoltak, ezáltal rontották más politikai pártoknak az esélyeit Erdélyben: ez számunkra elfogadhatatlan” – mondta Mesterházy.
Az MTI kérdésére, hogy miként újult meg az MSZP nemzetpolitikája, Mesterházy azt mondta, ez azzal kezdődött, hogy az MSZP frakció megszavazta a kettős állampolgárságot.
„Mi fontos szimbolikus aktusnak tekintettük ezt: amióta Románia is EU tagja, inkább szimbolikus és érzelmi kötödést jelent a magyar állampolgárság” – magyarázta az MSZP elnöke. Hozzátette, a parlamenti munka során támogatják az olyan ügyeket, prioritásokat, amelyek a határon túli magyarság számára is fontosak, például azokat, amelyek a támogatáspolitikával kapcsolatosak.
Az RMDSZ vezetőivel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélés után a szocialista politikus az MTI-nek elmondta: a határon túli magyarsággal való kapcsolatokat nem ideológiai alapon építik, ebben a pártpolitikának nem lehet szerepe.
„Mi nem pártpolitikai alapon akarunk lépéseket, gesztusokat tenni, hanem a téma fontossága okán, erről a parlamentben is nemzeti minimumot kellene kialakítani, ami nem politikai vita tárgya, hanem egy józan konszenzust övező kérdéskör” – jelentette ki az MSZP elnöke.
Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke, a bukaresti képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke a találkozó után elmondta: az RMDSZ már 1990 óta az egyenlő közelség elvét követi a magyarországi pártokhoz fűződő viszonyában, és jó kapcsolatra törekszik a magyarországi pártokkal, azokkal, amelyek figyelembe veszik az erdélyi magyarság akaratát. Hozzátette: ez az akarat megnyilvánult a helyhatósági választásokon, amikor az RMDSZ hiteles képviselője maradt a romániai magyarságnak az önkormányzatokban.
„Fontos, hogy ne lépjenek túl egy bizonyos határt, ami most, a kampányban megtörtént, és ezt nem tudjuk értékelni. Mi felnézünk Magyarországra, egy erős Magyarországot akarunk, ahol ne legyenek olyan konfliktusok, amelyek például befolyásolják a határon túli magyarságot negatívan, ezt kérjük a magyar kormánytól, ezt kérjük a magyar politikusoktól” – mondta az RMDSZ politikai alelnöke.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.