A saját kutak létrehozása hosszú távon visszatérülő befektetés
Az elmúlt nyáron tapasztalható aszály miatt egyre többen döntenek úgy, hogy saját kutat fúratnak udvarukra. Laczkó Attila Albert geológus mérnök a Krónikának a saját kutak létrehozásának feltételeiről, fúrási technológiákról, a szakmában tapasztalható tendenciákról beszélt.
2022. október 10., 07:422022. október 10., 07:42
Idén az elmúlt száz év legnagyobb aszályának lehettünk tanúi, amely egyértelmű hatást gyakorol a mindennapi életünkre. Laczkó Attila Albert geológus mérnökkel, a csíkszeredai Geoforaj Kft. vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a viszontagságos időjárási viszonyok mennyire segítették elő a saját kutak iránti igényt, hogyan alakult a piac az utóbbi években, fúráskor milyen akadályokba ütköznek a szakemberek, mennyire megtérülő befektetés a saját kút. A szakember a Krónikának elmondta, habár pontos statisztikával nem rendelkezik, de azt tapasztalta, hogy legalább 50–70 százalékkal megnőtt a saját kutak iránti igény a nagy szárazságban.
Ez egyrészt a munkaerőhiánynak köszönhető, hiszen nagyon sokan külföldön keresnek állást jobb fizetés reményében. A másik problémát az jelenti, hogy nagyon sok olyan versenytársuk van a piacon, akik nem rendelkeznek szakmai képesítéssel, mindössze birtokukban van egy fúrógép, amelyet többé-kevésbé jól vagy rosszul működtetnek. Ezek pedig nagymértékben leviszik az árakat, amely oda vezet, hogy fejlesztésekre, korszerű kútfúrási technológiák beruházására a legtöbb vállalkozásnak nincs anyagi forrása.
Kiemelte, számos megrendelést kapnak folyamatosan, és ezek száma nemcsak az idén, az aszály következtében ugrott meg. A koronavírus-járvány okozta lezárások idején is azt tapasztalták, hogy egyre többen igénylik a saját kutat, ugyanis sokan kiköltöztek falura, és építkezésekbe kezdtek legtöbbször olyan helyen, ahol egyáltalán nincs vízszolgáltató, vagy nem működik megfelelően a rendszer.
Fotó: Veres Nándor
Számos helyen például racionalizálják a vízfogyasztást, vagy a sok évvel azelőtt kialakított rendszerek kapacitása már nem elegendő, és akadozik a vízellátás nemcsak a vidéki településeken, hanem néha városokban is, ahol új lakónegyedek jöttek létre, és nem bővítették még a vízhálózatot. A szakember hozzátette, vannak olyanok is, akik tartaléknak és biztonsági okokból szeretnének kutat, többnyire azért, hogy kevesebbe kerüljön hosszú távon háztartásuk vízfogyasztása. Noha a fúrás engedélyköteles, és pénzbe kerül ezt kiváltani, de még így is magánszemélyek és cégek számára egyaránt megtérülő befektetés saját kutat létrehozni.
A geológus mérnök rámutatott, hogy kútásással már kevesen foglalkoznak, mivel a talajvíz szintje nagyon sokat esett az utóbbi két évtizedben, és a legtöbb helyen – főleg lakott településeken belül – a felső vízréteg szennyezett, ezért inkább a fúrás az elterjedt módszer, amely segítségével mélyebb rétegekből lehet kiaknázni a vizet. Létezik néhány modern műszer, amelyek megmutatják, hol érdemes fúrni,
Laczkó Attila Albert – aki geológus szakemberként egyetemen hidrogeológiát is tanított – elmondta, a tapasztalt kútfúrók legtöbb esetben tudják, hol találnak forrást, azonban a kút nagymértékben annak mélységén múlik, aminek fúrása sokszor nagyon költséges. A felszíni fúrás esetén használt modern módszerek szerinte akkor működnek igazán jól, ha már van legalább egy fúrás a környéken, amit viszonyítási alapul használhatnak. Ha nem, akkor pusztán találgatás az egész, fúrás közben derül ki, hogy van-e vízadó réteg.
Elmondta azt is, nemcsak cégek, hanem magánszemélyek esetén is visszatérül a saját kút ára. A döntés meghozatalánál érdemes megfontolni, hogy van-e saját hálózata a településnek, ez hogyan működik, mennyit fizetnek a víz köbméteréért, illetve hogy mire használják a vizet.
Ez esetben nagyobb mennyiség fogy el, mint egy átlagos háztartásban, ezért mindenképp megéri a saját kút. Ezenkívül a kút mérete is számít, egyes helyeken elegendő egy 20–40 méteres, máshol pedig 100 méter mélységű kút szükséges” – magyarázta Laczkó Attila Albert.
Fotó: Makkay József
Hozzátette, a kút ára is sok mindenen múlik: első meghatározó tényező, hogy mennyire van távol a ház, illetve azon a helyen milyenek a geológiai viszonyok, hogy könnyen vagy nehezen fúrható a talaj, milyen fúrófej szükséges a tevékenységhez, milyen mélységű legyen a kút, illetve, hány baros béléscsövet kell abba beilleszteni. Könnyű terepen, ahol nem problémás a folyamat, 350–370 lejbe kerül métere, amennyiben nehéz, akkor 450–500 lej között alakul – részletezte a szakember.
A geológus mérnök elmondta azt is, hogy a viszontagságos terep, vízszennyezettség és a nem hozzáértő konkurencia egyaránt nehezítő körülmények lehetnek a szakmában. Megjegyezte, az, hogy milyen akadályokkal szembesülhetnek a szakemberek, elsősorban a felszereléstől függ, de a fúrás bárhol lehetséges, akár sziklába is, ha kellő erősségű a gép, és van megfelelő fúrófej.
„További akadályozó tényező, hogy nagyon sokan vannak a piacon, ezek közül néhányan geológiát végeztek, de legtöbben csak vásároltak egy-két gépet, mert azt hitték, jövedelmező vállalkozás. Sokan egyáltalán nem értenek a fúráshoz, vagy csak nagyon minimális tudással rendelkeznek. Egy-két kivételtől eltekintve, a piacon dolgozók 90%-a nem hozzáértő” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa.
Ezenkívül problémát jelent a talajvizek esése és a szennyezettségük is. A geológus mérnök elmondta, hogy 17–20 méter alatt már nem talajvízről, hanem mélységi vízről beszélünk, amely nem ingadozik annyira, stabilabb, biztonságosabb, és elméletileg tisztább is kellene hogy legyen. Az évek során találkoztak azonban olyan esettel is, amikor 14 méteres ásott kútban tisztább volt a víz, mint az 50 méteresben, ahol a vízadó réteg a felszínközelbe került, és az istállóból kifolyó víz beszennyezte.
„Nagyon sok helyen pedig felelőtlenül szennyezik a vizet. Van, aki tudtán kívül, mások pedig tudatosan, például amikor a már nem használt, ásott kutakat szeméttárolónak használják. Ha most végeznénk méréseket, a jelenleg még használatban lévő ásott kutak vize nagyrészt szennyezett volna” – mutatott rá Laczkó Attila Albert.
Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lejárt az önkormányzatok számára megszabott határidő, így mostantól elvileg minden romániai település lakóinak lehetőségük kellene legyen arra, hogy a Ghișeul.ro rendszerében, sorban állás nélkül fizessék be helyi adóikat és illetékeiket.
Az USR felszólította az ANI-t, hogy haladéktalanul tegye közzé azoknak a helyi és megyei önkormányzati képviselőknek a névsorát és párthovatartozását, akik választott tisztségük mellett valamely közintézménnyel is munkaviszonyban állnak.
A Ceaușescu-rendszer titkosrendőrsége, a Securitate az 1980-as évek végén rendszeresen toborzott kiskorú informátorokat az iskolák padsoraiból – gyakran a tanárok aktív közreműködésével, a szülők tudta és beleegyezése nélkül.
Miközben a romániai háztartások internet-hozzáférése már meghaladja az európai uniós átlagot, a lakosság digitális készségei tekintetében az ország az utolsó helyen áll a huszonhét tagállam között.
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben – jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Befolyással üzérkedés gyanúja miatt kihallgatásra idézte be kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Cristina Trăilă kormányfőtitkár-helyettest.
A cernavodai atomerőmű mindkét leállított reaktora biztonságos állapotban van, a biztonsági paramétereket betartják, nincs semmilyen üzemeltetési vagy nukleáris biztonsági kockázat.
Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Nicușor Dan államfő szeptemberben újabb miniszterelnök-jelöltet nevez meg a pártokkal folytatott újabb tárgyalások után – jelentette ki Eugen Tomac, az elnök tiszteletbeli tanácsadója.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama növekedni fog.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!