A PNL a PD-től várja, hogy megvonja támogatását az új CNSAS-elnöktől
Alapjaiban rendülhet meg a kormánykoalíció, ha a demokraták nem kérik Corneliu Turianu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) elnökének lemondását – figyelmeztetett tegnap Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Amint arról beszámoltunk, a kormánykoalíción belüli vitát az idézte elő, hogy a CNSAS keddi ülésén a várakozásokkal ellentétben nem Constantin Ticu-Dumitrescut, hanem a demokraták által jelölt Corneliu Turianut választották elnökké.
Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök tegnap Constantin Ticu-Dumitrescuval tárgyalt a CNSAS-n belül kialakult helyzetről, arra kérve, ne mondjon le a bizottságban betöltött tisztségéről. Tãriceanu kilátásba helyezte, hogy úgy módosítják majd a CNSAS működését szabályozó törvényt, hogy az elnököt a parlament választhassa meg. Ticu-Dumitrescu bejelentette: Traian Bãsescu államfővel is szeretne konzultálni a CNSAS jövőjéről. A liberálisok a civil szervezetekkel együtt kérik Corneliu Turianu lemondását, a demokraták azonban azzal érvelnek, hogy a CNSAS nem politikai intézmény, így nem követelhetik Turianu távozását. Adriean Videanu, a PD alelnöke leszögezte: Turianu egyéni kezdeményezése volt, hogy versenybe szállt a CNSAS elnöki tisztségéért, a Demokrata Párt ebbe nem szólhat bele. A CNSAS keddi ülése egyébként nemcsak a kormánykoalíción belül okozott vitákat: számos civil szervezet, forradalmárszövetség adott hangot tiltakozásának. A CNSAS alkalmazottai utcára vonultak, és az intézmény székhelye előtt alkottak élő láncot, kifejezve Ticu-Dumitrescu támogatását. Ugyanakkor 84 alkalmazott közleményt írt alá, melyben kérik a politikai pártok és a civil szféra beavatkozását annak érdekében, hogy Ticu-Dumitrescu kerüljön a tanács élére. A Brassó megyei forradalmárszövetség tagjai bejelentették: éhségsztrájkba kezdenek, ha nem Ticu-Dumitrescu lesz a CNSAS elnöke. Akárcsak a Nemzeti Liberális Párt, valamint számos civil szervezet, az alkalmazottak is Constantin Ticu-Dumitrescu személyében látják annak a garanciáját, hogy az intézmény hatékonyan tudja elvégezni a rá háruló feladatot: leleplezni a volt titkosszolgálat, a Szekuritáté munkatársait. A CNSAS alkalmazottainak tüntetéséhez tegnap este a fővárosban több egyetemista is csatlakozott. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) ifjúsági szervezetének tagjai koszorúkat helyeztek a CNSAS székhelyénél, jelképesen temetve a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsot. Eközben Mircea Dinescu CNSAS-tag, valamint Marius Oprea, a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója hevesen támadta Traian Bãsescut, azzal gyanúsítva az államfőt, hogy ő rendelte el Turianu megválasztását, attól való félelmében, hogy fény derülhet arra: esetleg együttműködött a Szekuritátéval. Turianu közben megismételte: nem áll szándékában lemondani, mivel demokratikus szavazáson választották elnökké. A CNSAS elnöke azonban hozzátette: amennyiben Traian Bãsescu államfő vagy Emil Boc PD-elnök kérné lemondását, távozna a tanács éléről.
Hajóskapitányokat is inkriminál a lusztrációs törvény Felháborodást váltott ki kormánypárti politikusok részéről a szenátus jogi, emberi jogi és esélyegyenlőségi szakbizottsága által a lusztrációs törvény vitájában elfogadott módosító javaslat. Ez ugyanis kimondja, hogy többek között az egykori hajóskapitányok és a külföldi diplomáciai képviseletek kereskedelmi részlegén szolgálatot teljesítő tisztviselők sem tölthetnek be köztisztséget, ha bebizonyosodik róluk, hogy együttműködtek a kommunista titkosszolgálattal. Mona Muscã liberális képviselő, a jogszabály egyik kidolgozója tegnap kifogásolta, hogy a módosítás nemcsak a tartótiszteket, a politikai és államapparátusban, a titkosszolgálatokban magas beosztást betöltött személyeket érinti, hanem kiterjed az utasítást végrehajtó „egyszerű funkcionáriusokra” is. Muscã abszurdnak nevezte, hogy az indítvány személyesen Traian Bãsescu államfőt és Theodor Stolojan elnöki tanácsost célozza. Adriean Videanu demokrata ügyvivő gúnyosan megjegyezte: attól tart, hogy a törvény – amelynek végső formájáról a képviselőház dönt – ezek után a tömegközlekedési járművek sofőrjeit is kizárja majd a közéletből, ha kiderül róluk, hogy besúgtak. Ezzel egy időben a képviselőház jogi bizottsága tegnap elutasította a Nemzeti Kezdeményezés Pártja nomenklatúraellenes törvényét, amely a lusztrációs jogszabályhoz hasonlóan eltiltaná a közméltósági funkciótól a politikai rendőrséggel együttműködőket.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!