
2010. június 17., 10:272010. június 17., 10:27
A kiszivárgott információk szerint a Boc-kormány leggyengébb láncszemeinek Sebastian Vlădescu pénzügyminisztert, Mihai Şeitant, a munkaügyi tárca vezetőjét, Daniel Funeriut, az oktatási minisztérium első emberét, valamint Mihail Dumitru földművelésügyi tárcavezetőt tartják. Mellettük a sajtóban fölmerült még Radu Berceanu közlekedési és Gabriel Sandu távközlési miniszter neve is.
A Gândulnak nyilatkozó miniszterek szerint a kormányátalakítás a küszöbön áll, hamarosan elkezdődnek a párton belüli egyeztetések, majd tárgyalnak a koalíciós partnerekkel, az RMDSZ-szel és a kormányt támogató független képviselőkkel is. Daniel Funeriu ugyanakkor tegnap leszögezte: nem áll szándékában lemondani, mivel végig kívánja vinni az oktatási reformot.
Traian Igaş, a PDL szenátusi frakciójának vezetője tegnap közölte, egyetértenek a kormányátalakítással, de konkrét nevekről még nincs szó. A kormányátalakítás lehetőségéről már korábban is több vezető demokrata-liberális párti (PDL) politikus beszélt, Liviu Negoiţă, a párt alelnöke múlt héten egyenesen azt mondta, Emil Boc „lemásolná” a magyar kormány szerkezetét, amennyiben az új kormányban mindössze nyolc miniszter kapna helyet. Egy ilyen felállásban a PDL-nek öt, az RMDSZ-nek kettő, a függetleneknek egy tárca jutna. A párt másik alelnöke, Ioan Oltean szerint júliusban, a gazdasági megszorító intézkedések hatálybalépése után kerülne sor a kormány átalakítására. Nem mindenki ért azonban egyet a kabinet összetételének módosításával: Theodor Stolojan, a PDL első alelnöke szerint a kormánynak jelenleg egyéb dolga is van, gyakorlatba kell ültetnie a megszorításokat. Sulfina Barbu PDL-s képviselő szerint a párt parlamenti képviselőcsoportjai a napokban kielemzik a miniszterek tevékenységét, ezt követően döntenek majd arról, szükség van-e módosításokra. Ezért úgy véli, legkorábban hat hónap múlva érdemes kormányátalakításról beszélni. Emil Boc miniszterelnök pedig az esetleges kormányátalakításra vonatkozó kérdésre csupán ennyit válaszolt: a kormányátalakítást végrehajtják, nem beszélni szoktak róla. Közben viták zajlanak arról is, mi legyen a sorsa azon PDL-s képviselőknek, akik a keddi voksoláson megszavazták a bizalmatlansági indítványt, amely csupán nyolc szavazat híján bukott el. Raluca Turcan PDL-alelnök tegnap arról beszélt: akinek nem tetszik a kormány jelenlegi irányvonala, annak nem kötelező a pártban maradnia. Sulfina Barbu közölte, a frakciók a „félreszavazó” képviselők ügyével is foglalkoznak.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.