
Aranyfólia. A képviselők névjegykártyái sokkal többe kerülnek a piaci árnál
Fotó: Facebook/Radu Mihaiu
Aranyfóliát is felhasználnak a román parlamentiben a képviselők névjegykártyáinak elkészítéséhez, emiatt azok a piaci ár sokszorosába kerülnek – derült ki a napokban.
2025. szeptember 12., 09:312025. szeptember 12., 09:31
Az aranyfóliát is tartalmazó névjegykártyákról Radu Mihaiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője számolt be csütörtökön.
„Ma egy kicsit megdöbbentem. Az informatikai bizottság elnökeként számos találkozón vettem részt különböző iparági szereplőkkel, és rengeteg névjegykártyát kaptam. Általában nem használok fizikai névjegykártyákat, hanem a telefonomon megmutatom a QR-kódot, és így minden sokkal gyorsabban menthető el elektronikusan, felesleges papírmunka és a fiókba kerülő névjegykártyák nélkül. Azonban látva, hogy még az IT-ipar nagy szereplői is rendelkeznek fizikai névjegykártyákkal, azt mondtam magamnak: Beszerzek magamnak egy készletet, minden eshetőségre.
– írta Facebook-oldalán Radu Mihaiu.
A parlamenti képviselő szerint először azt hitte, viccről van szó, de utánanézett, és kiderült, hogy valóban aranyfóliával készülnek.
„Természetesen a parlamenti irodában megindultak a viccek: »aranyfóliával készülnek, hogy a parlamenti képviselők ne legyenek allergiásak«.
Néha a valóság felülmúlja a vicceket. Azt hiszem, maradok az elektronikus névjegykártyáknál” – tette hozzá Radu Mihaiu.
A parlamenti reprezentációs keret 30 százalékát sikerült elkölteni az első fél évben
Az év első hat hónapjában a parlament reprezentációra elkülönített összegből több mint 2 millió lejt (400 000 euró) költött el, a teljes 6,4 millió lej (1,2 millió euró) összegből. Százalékban kifejezve ez a kiosztott összeg 30 százalékát jelenti, ami kevesebb, mint tavaly – derül ki a HotNews összeállításából.
A szenátusban az év első hat hónapjában több mint 803 000 lejt költöttek reprezentációra a teljes évre kiosztott 3,7 millió lejből.
„Az év első hat hónapjában elköltött összegből a külföldi delegációknak munkalátogatásuk során felkínált protokolláris étkezések (parlamenti diplomáciai tevékenységek) összesen 397 781,21 lejt tettek ki. Ez az összeg magában foglalja a hivatalos étkezéseket, szállást, szállítást, fordítást, autóbérlést, szimbolikus ajándékokat, koszorúkat stb.” – közölte a szenátus a HotNews-szal.
A szenátus szerint 1,3 millió lejjel (38,05 százalék) kevesebbet költöttek, mint az előző év azonos időszakában.
A képviselőház az év első hat hónapjában 225 599,18 lejt költött áfa nélkül „a képviselőházban hivatalos látogatáson tartózkodó külföldi delegációknak kínált protokolláris étkezésekre” – áll a HotNews-nak küldött válaszban.
2025 első hat hónapjában 6000 lejbe kerültek a PNL szenátusi elnökének reprezentációs kiadásai, míg a képviselőház 19 000 lejt költött a PSD-s elnökére, azaz több mint háromszor annyit.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!