2010. február 04., 14:122010. február 04., 14:12
Traian Băsescu elmondta, az amerikai elnök kérését Ellen Taucher külügyminiszter-helyettes tolmácsolta, aki egy szakértői csoport élén Bukarestben tartózkodik, és akivel a román államfő a CSAT-ülése előtt, csütörtökön találkozott. „A CSAT jóváhagyta az amerikai kérést, Románia területére elfogórakétákat telepítenek a védelmi rendszre részeként” – jelentette ki Băsescu. Hozzátette: az amerikai féllel közösen kidolgozott ütemterv szerint a Romániába telepített rakétarendszer 2015-től lesz működőképes.
A román államfő szerint a következő időszakban kétoldalú, román-amerikai tárgyalások kezdődnek, az ezek nyomán születő megállapodásokat pedig ratifikálnia kell a bukaresti parlamentnek.
A CSAT csütörtöki döntése fontos Románia és az Egyesült Államok közötti partnerség megerősítése szempontjából, de Románia számára még fontosabb, hogy ezzel jelentősen nő az ország biztonsága. „Romániának korábban csak egy kis, nyugati területe volt védett egy esetleges ballisztikus rakétákkal való támadással szemben. A rakétapajzs kiterjesztésével azonban az ország teljes területe védett lesz” – mondta Băsescu.
Emil Boc kormányfő szerint a rakétapajzs maximális biztonságot jelent Románia számára, mivel az ország teljes területét képes lesz megvédeni a rakétatámadásokkal szemben.
| Védett légtér. Băsescu közölte: elfogórakétákat telepíthetnek az országba Fotó: presidency.ro |
Mircea Geoană, a szenátus elnöke elmondta: a CSAT-ülést megelőzően Băsescu tájékoztatta az amerikai kérésről, így a parlament is időben tudomást szerzett a rakétatelepítési tervekről. „A Románia számára valaha felmerült nemzetbiztonsági kérdések egyik legfontosabbikával állunk szemben. Egy ilyen döntés előtt számos katonai és nemzetbiztonsági szakértő, valamint a romániai közvélemény álláspontját is ki kell kérni, és parlamenti döntés is szükséges” – mutatott rá. Hangsúlyozta: a rakétavédelmi rendszer befogadása azt jelenti, hogy az ország fokozott veszélynek teszi ki magát azon országokkal szemben, amelyek ellen a rendszer irányul.
Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke szerint a rakétapajzs befogadása hatalmas előrelépést jelenthet az ország számára, ám nyugtalanságot válthat ki a keletebbre fekvő országok vezetéséből. Rámutatott: a döntés logikus lépés az ország NATO-csatlakozása nyomán, hiszen így Románia is részesül a közös védelemből, amelyhez ugyanakkor az országnak is hozzá kell járulnia. Közölte, párbeszédet kezdeményez a rakétatelepítésről a parlament két házának külügyi és védelmi bizottsági tagjai, valamint a kormány részvételével.
Gabriel Oprea védelmi miniszter szerint a felkérés az ország következetes külpolitikájának eredménye. Ioan Mircea Paşcu szociáldemokrata EP-képviselő, volt védelmi miniszter ugyanakkor úgy vélte, a döntés ellen Oroszország ugyanúgy tiltakozni fog, mint a lengyelországi telepítés terve ellen.
Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke szerint jó ötlet részt venni a rakétavédelmi programban. Verestóy Attila, a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő testületének titkára szerint szintén várható és jó döntés az elfogórakéták befogadása.
A közép-kelet-európai rakétapajzs terve az előző, George W. Bush vezette amerikai adminisztráció idején merült fel. Az amerikai vezetés azért sürgette a védelmi rendszer kiépítését, mivel véleménye szerint Irán olyan nukleáris tölteteket fejleszt, amelyek hosszú hatótávolságú rakétákra szerelve Nyugat-Európát is elérhetik. Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatott Lengyelországgal és Csehországgal, a két országban heves vitákat keltettek az amerikai tervek. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Oroszország saját biztonságát közvetlenül fenyegető lépésként értelmezte a rakétapajzs kiépítését.
Barack Obama amerikai elnök tavaly ősszel bejelentette: az Egyesült Államok mégsem épít ki rakétapajzsot Közép-Kelet-Európába, helyette egy rugalmas rendszert építenek ki, amely érzékelők hálózatából, valamint tengeri és/vagy szárazföldi telepítésű rakétákból állna, és amely hatékonyabb védelmet biztosít egy esetleges iráni támadás. A korábbi tervek leállításának oka az, hogy Washington szerint az iráni rakétaprogram nem halad olyan ütemben, ahogy arra korábban számítottak.
A rakétapajzs kiterjesztése Romániára és Bulgáriára nem újdonság, a bukaresti vezetés már két évvel korábban jelezte, hogy támogatja a rendszer kiszélesítését.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.