Talárosok: alkotmánysértő, hogy a legfelsőbb bíróság nem bízta különleges bírói tanácsokra a korrupciós ügyeket

Ezt az ügyet Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártvezér érintettsége miatt övezte fokozott médiaérdeklődés. Dragnea azonban időközben börtönbe került, mivel ügyében már májusban – a mostani alkotmánybírósági döntés előtt – meghozták a jogerős ítéletet.

Florin Iordache, az alsóház szociáldemokrata alelnöke márciusban alkotmányossági panaszt terjesztett be a képviselőház nevében. Beadványában azzal érvelt: a korrupciós bűncselekményekről elfogadott, 2000 óta hatályos törvény előírja, hogy a korrupciós pereket alapfokon különleges bírói tanácsok tárgyalják. Az alkotmányossági óvás előtt egy héttel Dragnea ügyvédei ugyanerre hivatkozva kérték a politikus ellen első fokon hozott tavalyi elmarasztaló ítélet megsemmisítését.

A legfelsőbb bíróság egy korábbi, a különleges tanácsokat számon kérő megkeresést azzal hárította el, hogy a legfelsőbb bíróságon valamennyi bíró rendelkezik a korrupciós bűncselekmények tárgyalását feltételező „szakosítással”, tehát szerinte bármilyen összetételű bírói tanács eleget tesz a törvény előírásainak (így a nem „szakosított” háromtagú tanácsnak az érvelés szerint joga volt dönteni). Iordache szerint azonban a legfőbb instancia jogértelmezésével önhatalmúlag „hozzátett” a parlament által elfogadott törvényhez, holott a törvényeket a parlament hivatott hozni, a bíróságnak pedig csak alkalmaznia kellene őket.

Az alkotmánybíróság végül Iordachénak adott igazat azzal, hogy

Megjegyzendő azonban, hogy az alkotmánybíróság öt halasztás után, 5:4 szavazatarányban hozta meg szerdán döntését, miután júniusban három tagja lecserélődött, és a testületben többségbe kerültek a jelenlegi parlamenti többség által jelölt alkotmánybírák.

A különböző médiumok most eltérő módon értelmezik azt, hogy Dragneának – akinek még nem kézbesítették ki jogerős elmarasztalása indoklását – elegendő jogalapot teremt-e ez az alkotmánybírósági határozat a rendkívüli perújításra.

Tény viszont, hogy szinte kizárólag az úgynevezett „nagykorrupciós” – magas rangú tisztségviselőket érintő – ügyek kezdődnek eleve a legfelsőbb bíróságon. A legfőbb instancia statisztikája szerint az alkotmánybíróság szerdai döntésével mintegy 170 korrupciós ügyben kérdőjelezte meg az alapfokon hozott elmarasztaló ítéletet.