
Fotó: Pixabay.com
A legfelsőbb bíróság alkotmányossági óvást emel a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező törvény ellen. Csütörtökön a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal (CSM) egyeztet az államfő a témában.
2020. január 29., 21:192020. január 29., 21:19
2020. január 30., 09:292020. január 30., 09:29
Az erről szóló döntést szerdán egyhangúlag szavazta meg a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közgyűlésén jelen lévő 108 bíró. Óvásukat a bírák és ügyészek szakmai szerveként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is „határozottan” támogatja.
Támogató nyilatkozatában a CSM úgy értékeli, hogy a parlament elfogadhatatlan módon viszonyult a bírói hatalomhoz, amikor az intézményes párbeszédet mellőzve, a közvéleményt a bírók és ügyészek ellen hangolva fogadott el az igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan sértő jogszabályt.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnökével, Nicoleta Margareta Tînţ-cel, és az intézmény alelnökével, Tatiana Toaderrel találkozik csütörtök délelőtt Klaus Johannis államfő – közölte a bukaresti államelnöki hivatal. A megbeszélésre a CSM vezetőségének kérésére kerül sor. A CSM korábban közölte, találkozót kért az államfőtől, hogy a bírák szolgálati nyugdíjának felszámolásáról tárgyaljanak.
Közben az országban egyre több bíróság a perek halasztásával tiltakozik a szolgálati nyugdíjak eltörlése ellen. A legtöbb helyen elnapolnak minden tárgyalást a sürgős ügyek – előzetes letartóztatások, gyámsági ügyek – kivételével.
a nagybányai táblabíróság bírái szerdán úgy döntöttek, nemcsak bírósági tevékenységüket függesztik fel meghatározatlan időre, hanem a megyei választási bizottság létrehozásában sem hajlandók részt venni, amíg szolgálati nyugdíjukat veszélyeztetve látják.
A bukaresti képviselőház ellenszavazat nélkül fogadta el kedden a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet.
Romániában többek között a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek, alkotmánybíráknak és törvényhozóknak jár speciális állami nyugdíj, amelynek mértékét nem járulékbefizetéseik, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján számítják ki.
A volt magisztrátusok szolgálati nyugdíjának 92 százalékát az állami költségvetés fedezi, és csak 8 százaléka származik az általuk korábban befizetett tb-járulékból.
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
szóljon hozzá!