Következetes maradt önmagához az alkotmánybíróság: első ítéletéhez hasonlóan csütörtökön is úgy döntött, hogy alkotmányos a népszavazásról szóló törvény módosítása, amely 50 százalék plusz egy főről 30 százalékra csökkenti a referendumok érvényességéhez szükséges részvételi arányt.
2013. november 14., 18:322013. november 14., 18:32
Mint arról beszámoltunk, az államfő szeptemberben támadta meg a törvényt az alkotmánybíróságon, miután a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) idén májusban úgy módosította a népszavazások megrendezéséről szóló jogszabályt, hogy az eddigi ötvenről harminc százalékra csökkentette a referendumok érvényességi küszöbét, az eredményességhez pedig a választópolgárok legalább 25 százalékának támogatnia kell a referendumban megfogalmazott indítványt.
A koalíció vezetőinek döntését az indokolta, hogy a Băsescu leváltása tárgyában általuk kezdeményezett tavalyi népszavazást éppen azért érvénytelenítette a taláros testület, mivel az elnököt támogató ellenzék bojkottja miatt a részvétel nem haladta meg az ötven százalékot. Márpedig Victor Pontáék már idén népszavazást akartak kiírni az alkotmány módosításáról, viszont fennállt a veszélye, hogy az ötven százalékos érvényességi küszöb mellett az esetleges választói érdektelenség meghiúsítaná az alaptörvény reformját. A jobbközép ellenzék korábban már megtámadta a referendumtörvényt az alkotmánybíróságon, amely megállapította, hogy a küszöb leszállítása nem sérti az alaptörvényt, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni. Băsescu ezután megfontolásra visszaküldte a törvényt a parlamentnek – erre az elnöknek egyszer van joga –, amely azonban változatlan formában szavazta meg újra. Legutóbbi, az alkotmánybírósághoz eljuttatott óvásában az államfő ugyancsak amiatt kifogásolta a jogszabályt, hogy a 30 százalékos küszöb szerinte szűkíti a népszuverenitás gyakorlásának alkotmányban rögzített elvét. Az elnök úgy véli, a népszavazások érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplő polgárok fele plusz egy százalékának az urnák elé kell járulnia.
Az államfőnek az alkotmány értelmében tíz napon belül ki kell hirdetnie a jogszabályt, amely a Hivatalos Közlönyben való megjelenéssel lép hatályba. Ezt követően egy év múlva lehet először alkalmazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Kemény hangvételű közleményben reagált az Elie Wiesel Országos Romániai Holokausztkutató Intézet Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő egyik bejegyzésére, amelyben német nemzetisége miatt bírálta Dominic Fritz temesvári polgármestert.
A várakozások szerint Nicușor Dan államfő hamarosan bejelentheti, kit jelöl harmadjára miniszterelnöknek a két sikertelen nyári kísérlet után, miután múlt héten arról beszélt: napokon belül megnevezi jelöltjét.
Kisiklás Nicușor Dan elnök részéről, hogy egy felszólalásában egy „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt – jelentette ki Eugen Ciurtin, a Román Akadémia Vallástörténeti Intézetének igazgatója.
Miközben a diákok házi feladatot íratnak vele, nyelveket tanulnak és vizsgákra készülnek, a pedagógusok óravázlatok, tesztek és értékelések összeállítására használják a mesterséges intelligenciát.
Tankönyvek nélkül kezdik a kilencedikes diákok a középiskolát hétfőn Romániában. Az oktatási miniszter elektronikus változatokkal „vigasztalja őket”, miközben arról is beszélt, mely tantárgyak esetében a legerőteljesebb a pedagógushiány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!