Következetes maradt önmagához az alkotmánybíróság: első ítéletéhez hasonlóan csütörtökön is úgy döntött, hogy alkotmányos a népszavazásról szóló törvény módosítása, amely 50 százalék plusz egy főről 30 százalékra csökkenti a referendumok érvényességéhez szükséges részvételi arányt.
2013. november 14., 18:322013. november 14., 18:32
Mint arról beszámoltunk, az államfő szeptemberben támadta meg a törvényt az alkotmánybíróságon, miután a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) idén májusban úgy módosította a népszavazások megrendezéséről szóló jogszabályt, hogy az eddigi ötvenről harminc százalékra csökkentette a referendumok érvényességi küszöbét, az eredményességhez pedig a választópolgárok legalább 25 százalékának támogatnia kell a referendumban megfogalmazott indítványt.
A koalíció vezetőinek döntését az indokolta, hogy a Băsescu leváltása tárgyában általuk kezdeményezett tavalyi népszavazást éppen azért érvénytelenítette a taláros testület, mivel az elnököt támogató ellenzék bojkottja miatt a részvétel nem haladta meg az ötven százalékot. Márpedig Victor Pontáék már idén népszavazást akartak kiírni az alkotmány módosításáról, viszont fennállt a veszélye, hogy az ötven százalékos érvényességi küszöb mellett az esetleges választói érdektelenség meghiúsítaná az alaptörvény reformját. A jobbközép ellenzék korábban már megtámadta a referendumtörvényt az alkotmánybíróságon, amely megállapította, hogy a küszöb leszállítása nem sérti az alaptörvényt, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni. Băsescu ezután megfontolásra visszaküldte a törvényt a parlamentnek – erre az elnöknek egyszer van joga –, amely azonban változatlan formában szavazta meg újra. Legutóbbi, az alkotmánybírósághoz eljuttatott óvásában az államfő ugyancsak amiatt kifogásolta a jogszabályt, hogy a 30 százalékos küszöb szerinte szűkíti a népszuverenitás gyakorlásának alkotmányban rögzített elvét. Az elnök úgy véli, a népszavazások érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplő polgárok fele plusz egy százalékának az urnák elé kell járulnia.
Az államfőnek az alkotmány értelmében tíz napon belül ki kell hirdetnie a jogszabályt, amely a Hivatalos Közlönyben való megjelenéssel lép hatályba. Ezt követően egy év múlva lehet először alkalmazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!