
Renate Weber ombudsman
Fotó: Twitter
A romániai ombudsman szerint precedens nélküli és alkotmányellenes, hogy a szerdán megbuktatott liberális kormány az előző napon, késő este véget ért, hétórás maratoni kormányülésen 25, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletet fogadott el.
2020. február 05., 17:512020. február 05., 17:51
2020. február 05., 17:522020. február 05., 17:52
A nép ügyvédjének bukaresti hivatala közleményt juttatott el szerdán a sajtónak, amelyben kifejtette, hogy Renate Weber ombudsman szerint a kabinet megsértette az alaptörvény 115-ös cikkelyét, amely egyebek mellett szabályozza a sürgősségi rendeletek elfogadásának körülményeit. Jelezte, hogy a rendeletek egy részét a hivatal megtámadhatja az alkotmánybíróságon, ugyanis ilyen esetben egyedül az ombudsmannak van felhatalmazása arra, hogy a taláros testülethez forduljon jogorvoslatért.
Az MTI által idézett közlemény példaként említette, hogy a rendeletek egy része olyan módosító indítványokat tartalmaz, amelyek már törvénytervezet formájában szerepelnek a parlament napirendjén. Az ombudsman emlékeztetett arra is, hogy az alkotmány szerint a törvényhozói testület az egyedüli törvényalkotó hatóság. Aggályosnak nevezte azt is, hogy egyes sürgősségi rendeleteket nem láttamozott két – erre hivatott – konzultatív testület.
Asürgősségi kormányrendeleteket később a parlamentnek is felül kell vizsgálnia, akárcsak a törvényeket, azzal a különbséggel, hogy a sürgősségi rendelet azonnal hatályba lép, mihelyt megjelenik a közlönyben. A Ludovic Orban vezette kormány által a megbuktatása előtt egy nappal, kedden elfogadott jogszabályok között az egyik a parlamenti választások megszervezésére vonatkozó választójogi szabályozást módosította, egy másik liberalizálta az egészségügyi szolgáltatásokat, így a krónikus betegeket magánkórházban is kezelhetik az állam költségén.
A liberálisok szerint azért volt szükség a 25 rendeletre, mert számítottak arra, hogy megbukik a kabinet az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány elfogadása által, így szerintük joghézag keletkezett volna a következő 90 napban. Ugyanis legkésőbb ennyi idő múlva kell megszervezni az előrehozott parlamenti választásokat, amelyeket mind Klaus Johannis államelnök, mind a liberálisok támogatnak.
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
szóljon hozzá!