Alkotmánybíróság: jogsértő a vagyonnyilatkozatok közzététele

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) munkatársai túllépték hatáskörüket, és gyakran a bíróságok szerepét átvéve ítélkeztek az általuk vizsgált személyek ügyében – áll abban az indoklásban, amelyben az alkotmánybíróság megmagyarázza, miért nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek múlt héten az ANI működését szabályozó törvény több cikkelyét. A taláros testület szerint az ANI felügyelői által a közszereplők vagyonvizsgálata kapcsán összeállított jelentések hasonló jogi következményekkel jártak, mint a bírósági ítéletek, hiszen az ANI munkatársai gyakorlatilag ítéletet mondtak arról, hogy a vizsgált vagyonosodás mértéke jogszerű-e, azaz megegyezik a bevallott jövedelemmel, vagy sem, egyúttal javaslatot tettek a bíróságnak az általuk jogszerűtlennek ítélt vagyonrész elkobzására. Mivel pedig az ANI nem bírósági intézmény, ilyetén működése ellentétes az alkotmánnyal – áll az alkotmánybíróság indoklásában.

A testület azt is megállapítja, hogy a magánélet védelméhez való jogot sérti a vagyonnyilatkozatok közzététele. Jelenleg ugyanis az önkormányzati és a magas rangú állami tisztségviselőknek, valamint a központi államapparátusban dolgozó köztisztviselőknek, akárcsak a bíróknak minden évben frissíteniük kell vagyonnyilatkozatukat, amit közzétesznek az őket foglalkoztató intézmények vagy az általuk betöltött hivatalok a saját internetes honlapjaikon.

Az alkotmánybíróság kimondja azt is, hogy a kormány nem módosíthatja az alaptörvényt sértő cikkelyeket sürgősségi rendelettel, hanem csak törvénytervezettel kezdeményezheti a szükséges módosításokat. A kormánynak és a parlamentnek 45 napja van a változtatások végrehajtására. Korábban vita alakult ki a kormány és az ellenzék képviselői között arról, hogy sürgősségi kormányrendelettel vagy parlament által elfogadott törvénnyel kell-e rendezni a helyzetet.

Az alkotmánybíróság egy folyamatban levő per során egy ügyvéd által emelt alkotmányossági kifogás nyomán vizsgálta meg az intézmény működését szabályozó törvényt. A taláros testület többek között a jogszabály egyik legfontosabb részét találta alkotmányellenesnek, nevezetesen a 13. cikkelyt, miszerint az ANI jogkörébe tartozik a tisztségviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzése, a dokumentumok időben történő benyújtásának ellenőrzése, az esetleges törvényszegések és összeférhetetlenségek megállapítása, a bűnvizsgálati szervek értesítése és a szankciók kiszabása. Az elmúlt időszakban az ANI számos tisztségviselő (parlamenti képviselők, szenátorok, megyei tanácselnökök, polgármesterek, intézményvezetők) esetében jelzett szabálytalanságokat.