Akadályok a Schengen-tagság előtt: Románia egyelőre csak biztatásra számíthat, konkrét időpontra nem

„Románia 2011 óta készen áll a schengeni csatlakozásra. Tárgyalunk az MCV-ről. Idén korrigálnunk kell a problémákat. Ha minden jól megy – és a folyamatot már megkezdtük a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség felszámolásával –, pozitív jelentés születik” – fogalmazott egy interjúban a kormányfő. Nem tartotta kizártnak, hogy első körben csak a repülőterek lesznek kedvezményezettek.

korábban írtuk

Cîțu: Románia akár már idén csatlakozhat a schengeni övezethez, a román euró viszont leghamarabb 2027-ben jöhet

Románia idén csatlakozhat a schengeni övezethez, amennyiben pozitív lesz az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készülő jelentés, a román euró viszont leghamarabb 2027-ben jöhet – vallja Florin Cîțu miniszterelnök.

Hasonló hangnemben nyilatkozott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is. „Gazdasági szempontból hatalmas veszteség, erkölcsileg pedig tarthatatlan helyzet, hogy Románia a csatlakozás minden feltételét teljesíti, és mégis rendre elhalasztják felvételét a schengeni övezetbe” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

korábban írtuk

Kelemen Hunor: nem halogatható tovább Románia schengeni csatlakozása

Az új bukaresti koalíciós kormány egyik fontos célkitűzése, hogy még idén lezárja az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), és elérje Románia felvételét a schengeni övezetbe: ez nem halogatható tovább – mutatott rá Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére arra emlékeztetett:

„Eddig leginkább Franciaországnak (bevándorlás-, bűnözésügyek miatt) és Hollandiának (hajózási témák, roma- és melegjogok kapcsán) voltak kifogásai Románia schengeni tagsága ellen, így ezekben az államokban hosszabb parlamenti vita várható, a román félnek pedig válaszul a várt intézkedéseket meg kell hoznia” – mondta a szakértő, aki szerint egyébként Románia alapvetően felkészült a csatlakozásra.

Úgy véli, a technikai, törvényi háttér nagyjából megvan, az ukrán, moldovai, szerb határőrizetet kellene schengeni normák szerint átalakítani, ami pár hónapos munka lenne, akárcsak az övezet információs rendszeréhez való csatlakozás. „Nem tudunk román kormányzati tervről a növekvő migráció kezelésére. Több ezerrel növekedhet a nyugatra igyekvő, Románián keresztül tranzitáló migránsok száma, ami növelheti a fekete-tengeri és ukrajnai biztonsági régió gondjait. A Moldovai Köztársaság az Európai Unió társult tagja, tehát ezután is turistaútlevéllel utazhatnak be Romániába a moldovai állampolgárok, és három hónapig maradhatnak az EU-tagországban” – hívta fel a figyelmet a felmerülhető problémákra Barabás T. János.

Mint mondta, előbb a francia, holland és más akadékoskodókat kell meggyőzni. „Nem tisztázott még az Unió kelet-európai politikája – lásd például az Északi Áramlat gázvezeték körüli vitákat –, valamint Németország sem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy számít-e nagyobb bevándorlással a Balkánról. Ez utóbbi a járvány utáni gazdasági újjáéledés sikerétől is függ, ami ugye szintén bizonytalan” – hangsúlyozta Barabás T. János.