
2012. május 09., 15:242012. május 09., 15:24
A tervezetben egyelőre benne maradt a pártok számára érvényes ötszázalékos parlamenti küszöb, ezt iktatnák ki a Szociáldemokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt alkotta Szociálliberális Unió (USL) honatyái. Amennyiben a képviselőház elfogadja az USL javaslatát, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fordul. Márton Árpád képviselő szerint a tervezett módosítás egyértelműen alkotmányellenes.
A képviselőházi vita során kikerül a tiszta egyéni választókerületes választási rendszer bevezetését előirányzó törvénytervezetből a parlamenti küszöb – jelentette ki szerdán Dan Şova szociáldemokrata párti (PSD) szenátor. Mint arról beszámoltunk, a Victor Ponta PSD-elnök, kormányfő és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első embere által benyújtott, a szenátus által már kedden elfogadott tervezet értelmében a parlamenti választások egyfordulósak lennének, és minden választókerületben az első helyen végző jelölt szerezne mandátumot. Második fordulóra csak szavazategyenlőség esetén kerülne sor. A tervezetben ugyanakkor benne maradt a pártok számára érvényes ötszázalékos parlamenti küszöb, ami ellentmondásos helyzetet eredményezne abban az esetben, ha egy jelölt ugyan megnyeri választókerületét, pártja azonban országos szinten nem szerzi meg a voksok 5 százalékát.
A szenátor a független jelöltek indulása kapcsán megjegyezte: a jogszabály kiiktatja a töredékszavazatok visszaosztásának a gyakorlatát, a választáson bárki indulhat függetlenként is, ha pedig megnyeri a választókerületében a szavazást, akkor övé a mandátum.
Egy nappal korábban Ioan Ghişe PNL-szenátor még arról beszélt: a két pártelnök által benyújtott indítvány a nagy pártoknak kedvez, amelyek képesek átlépni a választási küszöböt. Cristian Preda, az ellenzékbe került Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője az indítvány kapcsán blogján rámutatott: ha marad a parlamenti küszöb, akkor továbbra is előfordulhat, hogy nem a győztes, hanem a második helyezett kerül be a parlamentbe. A módosítás egyébként egyértelműen konjunkturális, és az USL-nek kedvez, amely most a legnépszerűbb alakulat, tagpártjai várhatóan közös jelölteket indítanak majd.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, a szövetség választási szakértője a választási küszöb eltörlésének lehetősége kapcsán a Krónikának elmondta: az vélhetően az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) közötti megállapodás része. Az USL tagpártjaiból dezertált honatyák alapította, múlt hétig a PDL-RMDSZ-kormányt, annak bukása után viszont a most hivatalba lépett kabinetet támogató párt a politikus szerint ugyanis valószínűleg annak fejében támogatja a kormányt, hogy cserében eltörlik a parlamenti küszöböt, így a közvélemény kutatásokban egy százalék alatt álló alakulatnak is lehet esélye egy-két mandátum megszerzésére.
| A választási küszöb még a rendszerváltás után sem volt mindig része a romániai választásoknak: 1990-ben még nem volt, akkor az alsóházba 27, a szenátusba 7 párt jutott be. Az 1992-ben bevezetett 3 százalékos küszöb után már csak 8 párt jutott be. A határértéket 2000-ben növelték 5 százalékosra, koalíciók számára pedig 8 százalékosra, ekkor már csak öt párt lépte át a küszöböt. Négy éve alternatív küszöböt is bevezettek: ha egy párt megnyer hat képviselői és három szenátori kerületet, akkor bejut a parlamentbe. |
„Magyar szempontból a választási küszöb eltörlése elhárítja azt a veszélyt, hogy ha egy választókerületben több magyar jelölt indul, és egyik ugyan győz, de pártja nem lépi át az ötszázalékos küszöböt, akkor egy román jelölt kapja meg a mandátumot” – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Márton. „Nem hárítja el viszont azt a veszélyt, hogy csak a tömbmagyar vidékeken található választókerületekből legyen esélye bejutnia a magyarság képviselőinek, és azt a veszélyt sem, hogyha a három magyar alakulat – az RMDSZ, az EMNP és az MPP – mindegyike saját jelöltet indít, akkor akár még egy 70 százalékban magyar többségű kerületben is a román jelölt győzzön” – mutatott rá a politikus.
Márton hozzátette: még Kolozs megye is magyar képviselő nélkül maradhat, hiszen Máté András ugyan megnyerte választókerületét, de ha most az USL tagpártjai közös jelöltet indítanak, akkor megelőzhetik.
„Hasonló helyzet alakulhat ki Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is, főleg, ha több magyar jelölt is lesz, hiszen a közvélemény-kutatási adatok szerint az USL népszerűsége 50 százalék körüli, de még akár Sepsiszentgyörgyön is megtörténhet, hogy román jelölt nyer” – hangsúlyozta Márton, hozzátéve: más megyékben még csak esélye sem lesz a magyarságnak arra, hogy érvényesüljön a politikai akarata.
Márton szerint az új rendszerben optimális esetben 6-7 szenátora és 16-19 képviselője lehet a magyarságnak, a pesszimista verzió szerint csupán 1-2 szenátora és 5-6 képviselője. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ kilenc szenátor és 22 képviselőt küldhetett a törvényhozásba.
Márton Árpád közölte: az RMDSZ arra készül, hogy alkotmánybírósághoz forduljon, ha a szenátus után döntéshozó kamaraként a képviselőház is elfogadja az új választási törvényt. „A módosítás egyértelműen alkotmányellenes. Az alaptörvény ugyanis kimondja: a parlament a román nép reprezentatív testülete, ha azonban egy 40 százalékos párt a mandátumok 80 százalékát szerzi meg, az minden lehet, csak nem reprezentatív. Másrészt az alkotmánybíróság azon idei ítéletében, amelyben alkotmányellenesnek minősítette az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását, a Velencei Bizottság ajánlása alapján azzal indokolta döntését, hogy a választásokat megelőző 12 hónapban nem lehet lényegesen módosítani a választási rendszert. Márpedig most jóval kevesebb, mint 12 hónap van hátra a választásokig” – mutatott rá a Krónikának nyilatkozva Márton Árpád.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán megerősítette: ha a képviselőház is ezt a változatot fogadja el, a szövetség alkotmánybírósághoz fordul. Kelemen szerint előfordulhat, hogy a mostani 40-45 százalékos támogatottsággal az USL mandátumok 70-75 százalékát szerzi meg a parlamenti választásokon, és olyan politikai pártok, amelyek akár 20 vagy 25 százalékos politikai támogatottsággal rendelkeznek, be sem jutnak a parlamentbe.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.