2009. március 26., 14:132009. március 26., 14:13
Romániában „varázsigeként” használják a kulturális autonómia kifejezést, holott a tartalmát tekintve máris minden eleme megvalósult – vélekedett az EP-képviselő. Adrian Severin úgy véli: a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet, amelyet hosszas viták után végül nem fogadott el a parlament, pusztán összegyűjti és egybefogja a különböző jogszabályokban már meglévő jogokat, amelyek a kulturális autonómia tartalmát képezik.
A szociáldemokrata EP-képviselő szerint az autonómiatörekvések nem jellemzők a romániai magyar közösség egészére. „Ebből a szempontból az RMDSZ és más magyar politikai alakulatok vezetői kényelmetlen helyzetbe hozzák a magyarságot. Egyrészt azok, akik nem jönnek rá, hogy semmi nem tehető hozzá a már biztosított jogaikhoz, nyugtalanok; másrészt pedig azok, akik rádöbbennek, hogy kérni sem lehet többet – és ők vannak többen – boldogtalanok, mivel egy nem létező probléma részeiként tekintenek rájuk” - fogalmazott a politikus.
Severin leszögezte: a területi autonómia már létezik, a román alkotmány is biztosítja a közigazgatási autonómiát, csakhogy nem etnikai alapon. „Ha etnikai alapú autonómiát teremtenénk, akkor létrejönne az állam az államban, ilyesmit pedig senki nem fogad el sem Európában, az Európai Unióban, sem Európán kívül” - fejtegette. Az európai integráció minél szélesebb körű megvalósításával az Európai Unió – amely tulajdonképpen nemzetállamok szövetsége – egyidejűleg lenne föderáció, és a nemzetállamiság garanciája. „Ezzel pedig meghaladjuk a 19. századi történelmet, meghaladjuk a 20. századi történelmi megoldásokat is” - fogalmazott.
Az RMDSZ-ről szólva Severin úgy fogalmazott, hogy a szövetség politikusai azáltal, hogy együttműködtek a többi párttal, akikkel együtt kormányoztak, hozzájárultak a demokratikusabb, gazdagabb és főleg stabilabb Románia felépítéséhez. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ-nek három problémával kell szembesülnie. Az egyik a belső demokrácia deficitje, amelynek nyomán még a magyar közösségen belül is támadások érik. A másik ilyen probléma az, hogy egy idő után eltűnnek az etnikai jellegű kérdések, az etnikai pártok pedig fölöslegessé válnak, és ideológiai alapon csoportokra bomolva a nagy pártokkal kell majd társulniuk. „Harmadsorban pedig, és ez a legfontosabb, azt hiszem, túl sokat beszélünk az RMDSZ-ről vagy bármely másik magyar alakulatról” - fogalmazott Adrian Severin.
Az EP-képviselő azt is elmondta, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtti kampányban szándékában áll a magyar közösséget is megszólítani. Hibának nevezte ugyanakkor, hogy az ideológiai alapon szerveződő román pártok nem dolgoztak ki egyértelmű, a a nemzeti kisebbségeknek szóló üzenetet. A magyarokat nem szervezeteiken keresztül kellene megszólítani, hanem közvetlenül. „Meggyőződésem, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megye vagy bukaresti magyarok közül sokan megértik: ma már nem gondolkodhatunk trianoni, Trianon utáni fogalmakban, sem a Trianon-tagadás mentén, hanem a 21. századnak, az egységes Európának megfelelően” - fogalmazott Adrian Severin.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.