2009. március 26., 14:132009. március 26., 14:13
Romániában „varázsigeként” használják a kulturális autonómia kifejezést, holott a tartalmát tekintve máris minden eleme megvalósult – vélekedett az EP-képviselő. Adrian Severin úgy véli: a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet, amelyet hosszas viták után végül nem fogadott el a parlament, pusztán összegyűjti és egybefogja a különböző jogszabályokban már meglévő jogokat, amelyek a kulturális autonómia tartalmát képezik.
A szociáldemokrata EP-képviselő szerint az autonómiatörekvések nem jellemzők a romániai magyar közösség egészére. „Ebből a szempontból az RMDSZ és más magyar politikai alakulatok vezetői kényelmetlen helyzetbe hozzák a magyarságot. Egyrészt azok, akik nem jönnek rá, hogy semmi nem tehető hozzá a már biztosított jogaikhoz, nyugtalanok; másrészt pedig azok, akik rádöbbennek, hogy kérni sem lehet többet – és ők vannak többen – boldogtalanok, mivel egy nem létező probléma részeiként tekintenek rájuk” - fogalmazott a politikus.
Severin leszögezte: a területi autonómia már létezik, a román alkotmány is biztosítja a közigazgatási autonómiát, csakhogy nem etnikai alapon. „Ha etnikai alapú autonómiát teremtenénk, akkor létrejönne az állam az államban, ilyesmit pedig senki nem fogad el sem Európában, az Európai Unióban, sem Európán kívül” - fejtegette. Az európai integráció minél szélesebb körű megvalósításával az Európai Unió – amely tulajdonképpen nemzetállamok szövetsége – egyidejűleg lenne föderáció, és a nemzetállamiság garanciája. „Ezzel pedig meghaladjuk a 19. századi történelmet, meghaladjuk a 20. századi történelmi megoldásokat is” - fogalmazott.
Az RMDSZ-ről szólva Severin úgy fogalmazott, hogy a szövetség politikusai azáltal, hogy együttműködtek a többi párttal, akikkel együtt kormányoztak, hozzájárultak a demokratikusabb, gazdagabb és főleg stabilabb Románia felépítéséhez. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ-nek három problémával kell szembesülnie. Az egyik a belső demokrácia deficitje, amelynek nyomán még a magyar közösségen belül is támadások érik. A másik ilyen probléma az, hogy egy idő után eltűnnek az etnikai jellegű kérdések, az etnikai pártok pedig fölöslegessé válnak, és ideológiai alapon csoportokra bomolva a nagy pártokkal kell majd társulniuk. „Harmadsorban pedig, és ez a legfontosabb, azt hiszem, túl sokat beszélünk az RMDSZ-ről vagy bármely másik magyar alakulatról” - fogalmazott Adrian Severin.
Az EP-képviselő azt is elmondta, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtti kampányban szándékában áll a magyar közösséget is megszólítani. Hibának nevezte ugyanakkor, hogy az ideológiai alapon szerveződő román pártok nem dolgoztak ki egyértelmű, a a nemzeti kisebbségeknek szóló üzenetet. A magyarokat nem szervezeteiken keresztül kellene megszólítani, hanem közvetlenül. „Meggyőződésem, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megye vagy bukaresti magyarok közül sokan megértik: ma már nem gondolkodhatunk trianoni, Trianon utáni fogalmakban, sem a Trianon-tagadás mentén, hanem a 21. századnak, az egységes Európának megfelelően” - fogalmazott Adrian Severin.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.