
Fotó: Pixabay.com
Az oktatási tárca tervbe vett 2023-as költségvetése a „elmúlt évek legalacsonyabb büdzséje” – állítják a Tanulók Országos Tanácsának (CNE) képviselői, és felszólítják a parlamentet, hogy oly módon módosítsa majd a 2023-as állami büdzsétervezetet, hogy az oktatás „valóban a konkrét igényekhez igazított finanszírozást élvezhessen”.
2022. december 09., 13:362022. december 09., 13:36
2022. december 09., 13:402022. december 09., 13:40
A CNE pénteki közleményében leszögezi: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a román kormány csütörtökön úgy döntött, hogy
„Bár arról számoltak be, hogy a tanügyi tárca költségvetése 2022-hez képest növekszik, és eléri a GDP 3,2 százalékát, hangsúlyozzuk, hogy az 1,1 százalékos különbséget az oktatás címszó alatt előirányzott összes költség összeadásával számították ki, beleértve a helyi, megyei és egyéb intézmények költségvetését is” – olvasható a közleményben.
„Lényegében a kormány a költségvetési tervezet jóváhagyásával úgy döntött, hogy nyilvánosan vállalja az elmúlt évben tett valamennyi kötelezettségvállalás és nyilatkozat megszegését, különösen a Képzett Románia projekttel kapcsolatban, amely az oktatásra fordított költségvetési források megduplázását követelte volna meg” – állítja közleményében a tanulók tanácsa.
Az oktatási minisztérium Facebook-oldalán szerdán közzétett adatok szerint a tárca 2023-as költségvetése 49,509 milliárd lej lesz, azaz a GDP 3,2 százalékát teszi ki. A tárca képviselői szerint ez a büdzsé 6,032 milliárd lejjel nagyobb, mint a 2022-re előirányzott költségvetés – írja az Agerpres.

A romániai iskolák több mint 90 százaléka felújításra szorul, a tanintézetek 15 százalékában még mindig két váltásban tanulnak.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!