
Fotó: Jakab Mónika
Az utóbbi idők áremelkedései jelentősen csökkentették a romániaiak vásárlóerejét, így a lakosság nagy része számára a havi költségek – a közüzemi szolgáltatásoktól kezdve a törlesztőrészleteken át az élelmiszerekig – kifizetése igazi kihívássá vált, és a kilátások egyáltalán nem tűnnek optimistának – derül ki a Digital HR megrendelésére készült közvélemény-kutatásból.
2022. március 17., 21:282022. március 17., 21:28
2022. március 17., 21:292022. március 17., 21:29
A Frame tanácsadó cég által végzett felmérés szerint a romániaiak több mint 80 százaléka mondta azt, hogy az infláció súlyosan érintette, és csupán 15 százalék állította, hogy sikerült megbirkóznia a jelenlegi helyzettel.
A válaszadók 67 százaléka szerint a legnagyobb fejfájást a közüzemi számlák kifizetése jelentette, 58 százaléknak a hitelek törlesztőrészének a kifizetése, 43 százaléknak az élelmiszerek drágulása okoz nagy gondot. De az infláció okozta nehézségek között említették még az üzemanyagok (38 százalék), a gyógyszerek (24) és a szolgáltatások (18) drágulását is.
A megkérdezettek 9 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre.
A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 62 százalékának nincsenek pénzügyi tartalékai, 22 százalékuk 1000 és 2000 lej közötti tartalékról számolt be, 14 százaléknak haladja meg a 2000 lejt a megtakarítása. 2 százalék nem válaszolt a kérdésre.
„A pénzügyi átvilágítás azt mutatja, hogy két év pandémia után a romániaiak túlnyomó többsége anyagilag meggyengülve lépett be az áremelkedések cunamijába.
– véli Adrian Negrescu, a Frame igazgatója.
A Frames & DigitalHR felmérése azt is vizsgálta, hogyan lennének képesek megbirkózni a romániaiak az emelkedő árakkal. Arra a kérdésre, hogy mekkora béremelés fedezné a drágulások okozta kiadásnövekedéseket, a legtöbben meglehetősen jelentős összeget jelöltek meg.
A válaszadók 61 százaléka vélte úgy, hogy egy 1000 lej körüli béremelés fedezné az infláció okozta plusz kiadásaik legalább egy részét. 18 százaléknak 1000 és 1500 lej közötti béremelésre lenne szüksége, 11 százalék az 1500 és 2500 lej közötti variánst, 4 százalék pedig a 2500 lej fölötti variánst választotta.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a románok túlnyomó többsége megérti a vállalatok pandémia miatti anyagi nehézségeit, és nem követelnének nagy összegű béremeléseket. A kérdés azonban az, hogy a világjárvány utáni nehéz pénzügyi helyzetben lévő romániai cégeknek van-e lehetőségük arra, hogy legalább az infláció mértékével emeljék a fizetéseket” – mondják a felmérés készítői.
Arra a kérdésre, hogy ha lehetőségük lenne, mit tennének a jövedekmük növeléséért, a válaszadók 43 százaléka azt válaszolta, hogy jobban fizető munkát keresne, 21 százalékik egy részmunkaidős állást is vállalna, 12 százalékuk elhagyná az országot, a többiek pedig azt mondták, hogy nem tudnak megoldást.
A megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta azt, hogy hajlandó lenne kipróbálni egy új szakmát, míg 31 százalékuk azt mondta, hogy már nem képes erre. A munkahelyváltás iránt érdeklődők 72 százaléka részt venne szakképzésen, közülük 53 százalék választana ingyenes tanfolyamot, és csak 27 százalék fizetne is a szakmai átképzésért.
„Jó hír, hogy az előző felméréshez képest sokkal nagyobb arányban vannak olyanok, akik hajlandóak szakképzéseken részt venni, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac követelményeinek. Ezek szerint a románok megértették, hogy a nyugdíjba vonulás a jelenlegi munkahelyről egyre kevésbé kiszámítható kilátás, és ha jobb jövedelemre vágynak, akkor a munkaerőpiacon keresett szakmák felé kell orientálódniuk, szakosodniuk kell” – szögezte le Ligia Neacşu projektvezető.
A válaszadók közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, 58 százalékuk férfi, 42 százalékuk nő, átlagéletkoruk 47 év.
A Digital HR e-learning platform a Humántőke Operatív Program 2014-2020 által társfinanszírozott projekt, amelynek célja a szakképzési programokban való részvétel növelése, különösen a vidéki területeken élő, alacsony képzettségű középkorúak körében – közölte az Agerpres.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!