
Fotó: Jakab Mónika
Az utóbbi idők áremelkedései jelentősen csökkentették a romániaiak vásárlóerejét, így a lakosság nagy része számára a havi költségek – a közüzemi szolgáltatásoktól kezdve a törlesztőrészleteken át az élelmiszerekig – kifizetése igazi kihívássá vált, és a kilátások egyáltalán nem tűnnek optimistának – derül ki a Digital HR megrendelésére készült közvélemény-kutatásból.
2022. március 17., 21:282022. március 17., 21:28
2022. március 17., 21:292022. március 17., 21:29
A Frame tanácsadó cég által végzett felmérés szerint a romániaiak több mint 80 százaléka mondta azt, hogy az infláció súlyosan érintette, és csupán 15 százalék állította, hogy sikerült megbirkóznia a jelenlegi helyzettel.
A válaszadók 67 százaléka szerint a legnagyobb fejfájást a közüzemi számlák kifizetése jelentette, 58 százaléknak a hitelek törlesztőrészének a kifizetése, 43 százaléknak az élelmiszerek drágulása okoz nagy gondot. De az infláció okozta nehézségek között említették még az üzemanyagok (38 százalék), a gyógyszerek (24) és a szolgáltatások (18) drágulását is.
A megkérdezettek 9 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre.
A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 62 százalékának nincsenek pénzügyi tartalékai, 22 százalékuk 1000 és 2000 lej közötti tartalékról számolt be, 14 százaléknak haladja meg a 2000 lejt a megtakarítása. 2 százalék nem válaszolt a kérdésre.
„A pénzügyi átvilágítás azt mutatja, hogy két év pandémia után a romániaiak túlnyomó többsége anyagilag meggyengülve lépett be az áremelkedések cunamijába.
– véli Adrian Negrescu, a Frame igazgatója.
A Frames & DigitalHR felmérése azt is vizsgálta, hogyan lennének képesek megbirkózni a romániaiak az emelkedő árakkal. Arra a kérdésre, hogy mekkora béremelés fedezné a drágulások okozta kiadásnövekedéseket, a legtöbben meglehetősen jelentős összeget jelöltek meg.
A válaszadók 61 százaléka vélte úgy, hogy egy 1000 lej körüli béremelés fedezné az infláció okozta plusz kiadásaik legalább egy részét. 18 százaléknak 1000 és 1500 lej közötti béremelésre lenne szüksége, 11 százalék az 1500 és 2500 lej közötti variánst, 4 százalék pedig a 2500 lej fölötti variánst választotta.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a románok túlnyomó többsége megérti a vállalatok pandémia miatti anyagi nehézségeit, és nem követelnének nagy összegű béremeléseket. A kérdés azonban az, hogy a világjárvány utáni nehéz pénzügyi helyzetben lévő romániai cégeknek van-e lehetőségük arra, hogy legalább az infláció mértékével emeljék a fizetéseket” – mondják a felmérés készítői.
Arra a kérdésre, hogy ha lehetőségük lenne, mit tennének a jövedekmük növeléséért, a válaszadók 43 százaléka azt válaszolta, hogy jobban fizető munkát keresne, 21 százalékik egy részmunkaidős állást is vállalna, 12 százalékuk elhagyná az országot, a többiek pedig azt mondták, hogy nem tudnak megoldást.
A megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta azt, hogy hajlandó lenne kipróbálni egy új szakmát, míg 31 százalékuk azt mondta, hogy már nem képes erre. A munkahelyváltás iránt érdeklődők 72 százaléka részt venne szakképzésen, közülük 53 százalék választana ingyenes tanfolyamot, és csak 27 százalék fizetne is a szakmai átképzésért.
„Jó hír, hogy az előző felméréshez képest sokkal nagyobb arányban vannak olyanok, akik hajlandóak szakképzéseken részt venni, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac követelményeinek. Ezek szerint a románok megértették, hogy a nyugdíjba vonulás a jelenlegi munkahelyről egyre kevésbé kiszámítható kilátás, és ha jobb jövedelemre vágynak, akkor a munkaerőpiacon keresett szakmák felé kell orientálódniuk, szakosodniuk kell” – szögezte le Ligia Neacşu projektvezető.
A válaszadók közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, 58 százalékuk férfi, 42 százalékuk nő, átlagéletkoruk 47 év.
A Digital HR e-learning platform a Humántőke Operatív Program 2014-2020 által társfinanszírozott projekt, amelynek célja a szakképzési programokban való részvétel növelése, különösen a vidéki területeken élő, alacsony képzettségű középkorúak körében – közölte az Agerpres.
Ódzkodik az üzemanyagok árplafonjától Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint az intézkedés „kedvezőtlen mellékhatásokkal” járhat. A kormányfő azzal vádolta a koalíciós partner PSD-t, hogy az AUR retorikáját alkalmazva bírálja a kormány tevékenységét.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) figyelmeztette a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy ne változtassa a költségvetési tervezet vitáját „politikai manőverré”, és tartsa tiszteletben a kormánykoalícióban leszögezetteket.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
A miniszterelnök a romániai magyar közösség iránti tiszteletet és megbecsülést hangsúlyozta, az államfő pedig a párbeszéd és az együttműködés fontosságát emelte ki.
Minden magyarnak joga van beleszólni a nemzet közös nagy ügyeibe, a nemzetáruló pártoknak pedig innen üzenjük: el a kezekkel a külhoni magyaroktól! – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Háromszéken.
Egyre többen mondanak le az olyan korábban népszerű úti célokról, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Jordánia, és inkább Európa országait vagy belföldi turisztikai célpontokat keresnek.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai pénteken dél körül a román határvonal közvetlen közelében. A légvédelmi rendszereket készültségbe helyezték – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
A megyei tanfelügyelőségektől kapott információk szerint az ország iskoláinak 97,27 százalékában, 4527 egységben fogják megszervezni a hétfőn kezdődő próba-képességvizsgát – tájékoztatott pénteken az oktatási minisztérium.
Tovább mélyül Románia demográfiai válsága: 2026 januárjában több mint 12 ezerrel haladta meg a halálozások száma az élve születésekét az Országos Statisztikai Intézet friss adatai szerint.
szóljon hozzá!