
Marius Lazurca lehet Nicușor Dan kémfőnöke a SIE élén
Fotó: Románia mexikói nagykövetsége/Facebook
Kiszemelhette a titkosszolgálatok leendő vezetőit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi hírszerzés élére egy ügyvédet, míg a külügyi élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni. Az egyik leendő kémfőnök többek között az Orbán-kormány nemzetpolitikájának bírálójaként híresült el Románia budapesti nagyköveteként.
2025. augusztus 27., 11:272025. augusztus 27., 11:27
Nem csak a második megszorító csomag és az igazságszolgáltatás dolgozóinak tiltakozó akciója kapcsán egyeztetett a kormánykoalíció vezetőivel kedden Nicușor Dan államfő. Bukaresti sajtóértesülések szerint az államelnök Ilie Bolojan kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, valamint Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivője tudomására hozta, kit fog javasolni a két legfontosabb hírszerzés élére.
Zbârcea és Lazurca a Mediafax hírügynökség megkeresésére egyaránt elhárította a válaszadást, közölve: nem áll módjukban kommentálni az információt. A Gândul úgy tudja, hogy sem a kormányfő, sem a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD vezetője „nem lelkesedett” a két kiszemelt nevének hallatán. Gabriel Zbârcea egy bukaresti ügyvédi iroda alapítója és társtulajdonosa, aki korábban betöltötte az Állami Privatizációs Hatóság (AVAS), valamint a Román Kereskedelmi Bank (BCR) magánosításáért felelős bizottság elnöki tisztségét. Eközben a 2021 óta mexikói nagykövetként szolgáló Marius Gabriel Lazurca 2006–2010 között Románia vatikáni, 2010–2016 között a moldovai, 2016–2020 között pedig a magyarországi diplomáciai képviseletét irányította.
Nem véletlen, hogy a G4Media többek között úgy jellemzi a diplomatát, mint aki „vehemensen szembeszegült Orbán Viktor revizionista politikájával”. Marius Lazurca először 2019-ben került összetűzésbe a fogadó országa hatóságaival, amikor megtagadta, hogy elmenjen a magyar külügyminisztériumba. Miután az év júniusában román nacionalisták parcella és emlékmű felavatásával meggyalázták az úzvölgyi magyar katonatemetőt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tiltakozó jegyzéket küldött, és bekérette Románia budapesti nagykövetét. Lazurca azonban központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt, bírálatokat kiváltva a budapesti kormány részéről.
Néhány hónappal később a diplomata ellenvéleményt fogalmazott meg a magyar kormány nemzetpolitikájával kapcsolatban, bírálva az Erdélyre is kiterjesztett gazdaságfejlesztő programot. Románia budapesti nagykövete egy békéscsabai rendezvényen – amelyen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is – helytelenítette, hogy az erdélyi gazdaságfejlesztési programról nem folytak előzetes, részletes tárgyalások a román kormánnyal, és nem képezi kétoldalú megállapodás tárgyát.

Bukarest újfent Budapest értésére adta, hogy nem egyezett bele a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának erdélyi végrehajtásába, amit a román hatóságok közreműködésével kellene lebonyolítani.
„Holott ez természetes lenne. Ennek megfelelően ismét elmondjuk, hogy Románia nem adta beleegyezését ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtására, ebből következően szorgalmazzuk, hogy a program csakis a román hatóságok közreműködésével valósuljon meg, átláthatóan és diszkriminációmentesen” – jelentette ki a diplomata, hozzátéve, Bukarest kéri a romániai jogszabályok, a régiófejlesztésre vonatkozó nemzeti stratégiák és programok, valamint az európai uniós belső piac szabályainak tiszteletben tartását. Annak idején Kozma Mónika, az erdélyi gazdaságfejlesztő programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője
Ezt követően ismét csupán néhány hónap telt el Marius Lazurca újabb visszhangos akciójáig. Szijjártó Péter külügyminiszter 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány idején éles hangon kifogásolta, hogy a román nagykövet azt írta a többi, Budapesten szolgáló diplomatának, hogy Szabó Tímeát, a Párbeszéd társelnökét fenyegetések és inzultusok sora érte. Az ügy hátterében az állt, hogy az ellenzéki politikus az Országgyűlésben elhangzott felszólalásában szóvá tette, hogy a magyar kormány védőfelszereléseket tartalmazó adománycsomagot juttatott el a határon túli magyaroknak.

Románia budapesti nagykövete védelmébe vette Szabó Tímeát, a Párbeszéd társelnökét – derül ki a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán posztolt bejegyzésből.
Szabó kijelentését rengetegen bírálták, Lazurca pedig levelet küldött a politikusnak, amelyben kifejezi szolidaritását és reméli, hogy „sértetlen maradt az őt ért inzultusok után”. „Ennél valószínűleg nincs lejjebb. (...) Megdöbbentő a román nagykövet nyilvánvalóan hazug hisztériakeltése, de ennél sokkal szégyenteljesebb az, hogy a magyar ellenzék és a román nagykövet közös platformra kerültek a határon túli magyarokkal szemben” – fogalmazott annak idején Szijjártó Péter. Lazurcát ugyanabban az évben visszahívták Bukarestbe, majd kinevezték mexikói nagykövetnek.
Tavaly plágiumbotrány robbant ki körülötte: megvádolták, hogy nemcsak doktori disszertációja, hanem egy könyve nagy részét is másolta. A kémszolgálat főnökéről ugyanakkor 2024 decemberében kiderült, hogy miközben az alkotmánybíróság éppen a SIE által szolgáltatott információk alapján érvénytelenítette az államfőválasztás első fordulóját, ő éppen a Forma–1-es futamon tartózkodott Abu-Dzabiban. A titkosszolgálat úgy reagált, hogy Vlase nem a Forma–1-es futam kedvéért utazott az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, hanem hivatalos úton járt ott, sőt néhány hónappal korábban a bakui Forma-1-es Nagydíjon is hivatalos kiküldetése keretében fordult meg.
Nicușor Dan államfő megválasztása után nem sokkal, júniusban közölte: a hírszerzésnek is lesz feladata az adóelkerülés visszaszorításában, mert az ország egyik legnagyobb problémája a tarthatatlanul magas költségvetési hiány. Arra a kérdésre, hogy nem jut-e ezáltal Románia abba a helyzetbe, mint Traian Băsescu elnöksége idején, amikor azzal vádolták a SRI-t, hogy hatáskörét túllépve a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végez, az államfő azt válaszolta, hogy a SRI csak információkat gyűjt, nem kap semmilyen különleges felhatalmazást. Az elnök azt ígérte: a SRI élére civil igazgatót nevez ki, akinek legfőbb küldetése lesz őrködni azon, hogy a szolgálat ne lépje túl hatáskörét.

Nicușor Dan államfő péntek este kijelentette, hogy olyan politikán kívüli személyeket szeretne jelölni a hírszerző szolgálatok élére, akiknek már van vezetői tapasztalatuk.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!