Augustin Lazăr legfőbb ügyész
Fotó: România Liberă
A legfőbb ügyész azt fontolgatja, hogy alkotmánybíróságon támadja meg az igazságügyi törvények módosításait. Közben a különbizottság kedden is dolgozott, szerdán pedig szavazhat a képviselőház a jogszabályokról.
2017. december 12., 17:202017. december 12., 17:20
2017. december 12., 17:252017. december 12., 17:25
Alkotmánybíróságon támadná meg Augustin Lazăr legfőbb ügyész az igazságügyi törvények módosításait – ezt ő maga közölte kedden reggel. „Érzékeny a helyzet, most megvizsgáljuk, milyen jogi eszközök állnak a rendelkezésünkre a következő napokban” – mondta.
Kérdésre válaszolva kijelentette, foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy alkotmánybíróságon támadják meg a módosításokat.
A különbizottság mindennek ellenére kedden is folytatta a munkáját, és többek között módosította a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működését szabályozó törvényt. Ennek értelmében az igazságügi felügyelet a CSM-nél maradna, a hivatás gyakorlása során elkövetett esetleges visszaélések esetén a CSM jóváhagyása szükséges a bűnvádi eljárás lefolytatásához, illetve a jövőben az igazságügyi felügyelet folytatja le a fegyelmi eljárásokat a bírák és ügyészek ellen, nem pedig az igazságügy-miniszter, illetve a legfelsőbb bíróság elnöke, mint eddig.
Emellett a CSM bírói és ügyészi részlegének hivatalból el kell járnia az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető esetekben. Azt is megszavazták, hogy a CSM bírói részlegének elnöke lesz egyúttal a CSM elnöke is. A CSM működéséről és az igazságügyi intézmények felépítéséről szóló törvénymódosításokról a tervek szerint ma már szavaz is a képviselőház.
Egyébként hétfőn este tüntetésekbe torkollt, hogy a képviselőházban hétfőn megszavazták az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítának első körét.
Megszavazta hétfőn a képviselőház az ügyészek és bírák jogállásáról szóló jogszabály módosítását. A döntő kamara a szenátus lesz.
Bukarestben néhány százan tiltakoztak, a tüntetésen részt vettek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetői is.
A tüntetők Románia és az Európai Unió zászlóit lengették.
Nagyszebenben több tucat fiatal, köztük számos civil szervezet vezetője tüntetett a PSD székháza előtt. Az akcióra nem kértek engedélyt a polgármesteri hivataltól. Kolozsváron mintegy 30 fiatal tüntetett, ugyancsak a PSD székháza előtt.
A hétfőn megszavazott jogszabály – amelynek végső formájáról a szenátus dönt –, többek között előírja, hogy az államnak kötelessége keresetet indítani azon bírák és ügyészek ellen, akik „rosszhiszeműségből vagy súlyos hanyagságból” olyan tévedést követtek el, amellyel kárt okoztak az államnak. A képviselők által elfogadott tervezet ugyanakkor előírja, hogy az államfő nem utasíthatja el a Legfelsőbb Bíróság elnökének és alelnökeinek kinevezését.
Egy másik cikkely értelmében a bírák és ügyészek családtagjai ingyenes orvosi ellátásra jogosultak.
A tervezet azt is előírja, hogy 25 ledolgozott év után a bírák és ügyészek kérésre nyugdíjba vonulhatnak, havi juttatásuk pedig megegyezik az utolsó ledolgozott öt évnek az érintettek által kiválasztott hat egymást követő hónapjában kapott átlagbér és pótlék 80 százalékával.
A bírálatok és tüntetések nyomán a módosítást szintén megszavazó RMDSZ-frakció szükségét érezte, hogy nyilatkozatban indokolja meg voksát.
Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van erre a törvényre — ez a jogállam működésének egyik garanciája. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik” – áll a dokumentumban.
Állásfoglalásban indokolta meg az RMDSZ, parlamenti képviselői miért szavazták meg a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Miközben állítása szerint az ügyészállam ellen lép fel, mások úgy vélik: a szövetség a jogállamot támadja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bíróság elé állította pénteken Andrew és Tristan Tate-et a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) többek között gyerekkereskedelem, pénzmosás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális cselekmény és tanúbefolyásolás miatt.
Alexandru Rogobete, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusa olyan parlamenti többséget szeretne, amelyben a PSD mellett az RMDSZ is ott van.
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!