Fotó: Jakab Mónika
Valószínűleg nem ér véget a veszélyhelyzet június 15-én, amikor lejár a 30 napra meghirdetett rendkívüli jogrend. Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár szerint a jelenlegi járványügyi helyzetben még nem térhet vissza a normális életmód a hónap közepétől.
2020. június 09., 10:432020. június 09., 10:43
2020. június 09., 10:512020. június 09., 10:51
Az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság vezetője a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, jelen pillanatban még nincsenek abban a helyzetben a hatóságok, hogy döntsenek a június 15-én lejáró veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Arafat emlékeztetett, hogy több megyében vannak gócpontok, a fertőzöttek száma nem stabilizálódott, úgyhogy még 5-6 napra van szükség annak kielemzéséhez, hogy milyen intézkedések maradjanak meg a jövő héttől. „Én egyébként akkor se mennék el például moziba, ha teljes enyhítés lépne életbe. Óvintézkedésekre továbbra is szükség lesz” – szögezte le a TVR1-nek nyilatkozva Arafat.
A tárcavezető egy televíziós műsorban elmondta, a járvány elleni fellépést koordináló Országos Katasztrófavédelmi Bizottság a napokban vitatja meg a járványhelyzetet, és azt, hogy meg kell-e hosszabbítani a veszélyhelyzetet. „Ha nem lesz veszélyhelyzet, akkor lazítás következik, bár ezt nehezen hiszem el. Teljes körű elemzés kell, de nem hiszem, hogy június 15. lesz az a dátum, amikor nem hosszabbítjuk meg a veszélyhelyzetet, figyelembe véve a járvány alakulását, az új gócpontokat és azt, hogy még mindig a közösségi terjedés szakaszában vagyunk” – mondta a miniszter.
Tătaru egyúttal azon véleményének adott hangot, hogy a közösségi terjedés a nyár folyamán is folytatódik, a vírus még egy darabig velünk marad, annak ellenére is, hogy a melegebb időjárás lassítja a terjedését. Hozzátette: annak érdekében, hogy július végére, augusztus elejére elérjük a „kvázinormalitás” állapotát, a lazítások mellett továbbra is be kell tartani az óvintézkedéseket. Azt is elmondta, hogy csütörtökön jelentik be, milyen további lazítások lépnek érvénybe hétfőtől.
Erre reagálva Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke közösségi oldalán azt írta: a PSD elutasítja a „Klaustrofóbia” (a politikus nagy betűvel, Klaus Iohannis román államfő első keresztnevére utalva használta a zárt terektől való félelmet jelentő kifejezést) folytatását, és azt állította: a miniszter nem támasztotta alá szilárd érvekkel a veszélyhelyzet meghosszabbításának szükségességét. Victor Ponta, a Pro Románia elnöke is közölte, hogy pártja nem szavazza meg a parlamentben a különleges jogrend meghosszabbítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!