Ismét célkeresztbe kerültek Romániában a koldusok: Ştefan Pirpiliu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) parlamenti képviselője a kéregetőket börtönnel, az adakozókat pedig pénzbírsággal sújtaná. A kormánypárti honatya törvénytervezete szerint a koldulás bűncselekménynek minősül, a kéregetők pedig hat hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, míg a nekik adakozók 300 és 600 lej közötti pénzbírsággal sújthatók; a koldulással szerzett pénzt a hatóságok elkoboznák.
A PDL-képviselő tervezete jelenleg a szenátus napirendjén szerepel, a döntéshozó kamara azonban a képviselőház. A kezdeményezést máris kifogásolta a Romániai Emberjog-védő Egyesület – Helsinki Bizottság (APADOR-CH), amelynek ügyvezető igazgatója, Diana Hatneanu szerint a koldulás betiltása nem oldaná meg a jelenség lényegét. Hatneanu tegnap az RFI rádiónak úgy nyilatkozott: a tervezet nem büntetné az igazi felelősöket, mivel nem tér ki azokra a személyekre, akik üzletszerűen kihasználják a koldusokat, másrészt pedig azoknak a személyeknek a helyzetét sem rendezi, akik koldulni kényszerülnek.
„Semmit nem oldunk meg azzal, ha új meg új bírságokat vezetünk be, de képtelenek vagyunk minden egyes törvényszegést büntetni és a büntetésnek érvényt szerezni. Románia pedig e két feltétel teljesítésével rosszul áll” – mondta az APADOR-CH vezetője. Hangsúlyozta: a büntető törvénykönyvből korábban éppen azért törölték a koldulás bűncselekményét, mivel nem sikerült lényegileg megoldani a problémát.
Pirpiliu javaslata amúgy nem az első e téren. Nicolae Păun, a hazai roma kisebbség parlamenti képviselője néhány hónappal ezelőtt ugyancsak a kéregetés teljes mértékű betiltását kezdeményezte: koldulásért 500 lejig terjedő pénzbírságot javasolt, három büntetés kifizetésének elmulasztása esetén pedig kötelező közmunkát ajánlott a büntetettek számára. Sőt Păun megvonná a kéregetés közben tetten ért testi fogyatékosoktól a szociális segélyt, továbbá öttől 15 évig terjedő szabadságvesztést javasol azok ellen, akik kiskorúakat vagy fogyatékosokat kényszerítenek koldulásra; ezektől a személyektől egyúttal a szülői felelősséget is megvonnák, ha gyermeküket tették ki az utcára koldulni.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere újszerűnek tartja a koldulás visszaszorítása érdekében benyújtott legfrissebb törvénytervezetet, amely szerinte azért ültethető gyakorlatba nehezen, hogy az adakozókat sújtanák pénzbírsággal. Az elöljáró lapunknak elmondta, a jelenséget viszsza kell szorítani, azonban a koldusok fogva tartásának költsége nem lenne arányos az általuk összekalapolt öszszeggel. Csíkszeredában az egyházakkal, civil szervezetekkel és a rendőrséggel együttműködve próbálta az önkormányzat elejét venni a koldulásnak, elsősorban azáltal, hogy tudatosították a jóhiszemű adakozókkal: ha szervezettebb formában jótékonykodnak, nagyobb hozadéka van a segítségüknek.
Emellett kiskorú kéregetők esetében megpróbálták azonosítani és felelősségre vonni a szülőket. „Nem mondom, hogy sikerült teljes mértékben visszaszorítani a koldulást Csíkszeredában, de annyira nem burjánzott el, mint például olyan nagyvárosokban, ahol szervezett formában történik a kéregetés, gyakran gyerekek, fogyatékosok bevonásával. Ilyen esetekben talán működne a törvény, azonban csakis akkor, ha megfelelően kidolgozzák” – szögezte le az elöljáró. Nem tartja a legjobb megoldásnak Pirpiliu javaslatát Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere sem. A bihari megyeszékhelyen 2009 óta folyik a koldulásellenes kampány, de az sokkal enyhébb, mint a törvénytervezet: az elöljáró elmondása szerint csak az agresszív kéregetőket bírságolják.
„Amíg valaki nem kéreget zavaróan, rámenősen, mindenkinek szíve joga eldönteni, adakozik-e – nyilatkozta a Krónikának Bolojan. – Nem bírságoljuk meg az idős bácsit, aki a templomajtóban kéreget. Azokat viszont, akik az útkereszteződésben akadályozzák a forgalmat, fenyegetik vagy szidják az embereket, ha nem adnak pénzt, a helyi rendőrség megbünteti.”
A polgármester szerint Nagyváradon túlságosan elterjedt volt az agresszív kéregetés, ám az önkormányzat „A pénzed nem segít rajtuk” szlogenű kampányával sikerült gátat vetni ennek a jelenségnek. A kampány elsődleges célja nem a bírságolás, hanem az, hogy az embereknek elvegye a kedvét attól, hogy kéregetésből éljenek.
„A mostani kezdeményezéssel annyit érnénk el, hogy megtelnének a börtönök koldusokkal, vagy megtöltenénk a schengeni övezetet velük” – véli a liberális elöljáró, hozzátéve: mióta a helyi rendőrség rendszeresen ellenőrzi, bírságolja a kéregetőket, illetve – mivel túlnyomó többségük nem váradi – hazaküldi őket, a város utcáin kevesebben koldulnak agresszív módszerekkel. Azoktól a nagyváradiaktól pedig, akiket többször kaptak kolduláson, helyi tanácsi határozat alapján megvonják a szociális segélyt. Már korábban hadat üzent a kéregetésnek a kolozsvári önkormányzat is, amely „Ne bátorítsd a koldulást! Tudod, hogy egy koldus megkeresi a fizetésed kétszeresét?” feliratú szórólapokkal igyekezett elvenni a kincses város lakosainak kedvét az adakozástól.
Eközben a rendőrség sűrűn rendezett razziák során megbírságolja, majd vonatra ülteti a kolduláson ért személyeket, akiknek többsége más településről érkezik Kolozsvárra. Előfordult, hogy a polgármesteri hivatal az adakozó kedvűek „elrettentésére” nyilvánosságra hozta, hogy az egyik lefülelt koldus néhány óra alatt 500 lejt kalapolt össze.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.