
Fotó: Agerpres
2011. október 26., 09:562011. október 26., 09:56
Romániának tiszteletre méltó és hozzáértő vezetőkre van szüksége, a királyi korona nem a múlt jelképe, a moldovaiaknak pedig lehetőséget kell biztosítani, hogy véleményt nyilvánítsanak arról, akarnak-e Romániához tartozni – többek között ezek voltak I. Mihály ünnepi beszédének főbb gondolatai. Az 1947-ben lemondatott uralkodó abból az alkalomból szólalhatott fel 64 év után a román törvényhozásban, hogy tegnap töltötte be kilencvenedik életévét.
Az eseményen zsúfolásig megtelt az ülésterem, ahol a képviselők és a szenátorok mellett számos közéleti személyiség, volt államfő és miniszterelnök, illetve civil érdeklődő is jelen volt, és mind belépésekor, mind beszédének végeztével hosszas vastapssal köszöntötték az agg uralkodót.
A királyi beszéd előzményei azonban nem voltak ennyire ünnepélyesek: már maga az a tény, hogy Mihály felszólalhatott a törvényhozás pulpitusán állva, az ellenzék és a kormány közötti politikai viaskodás eredménye.
Júniusban ugyanis Traian Băsescu államfő országos felzúdulást keltett, amikor egy televíziós nyilatkozatában hazaárulónak nevezte Mihályt, amiért az a világháború után két évvel lemondott, és átengedte az országot az oroszoknak. Az ellenzék – élen a Nemzeti Liberális Párt politikusaival – bírálatok özönét zúdította az államfőre, majd azzal az ötlettel álltak elő, hogy Mihály 90. születésnapján szólalhasson föl a parlamentben. Az ötletet a kormányzó, Băsescuhoz közel álló Demokrata-Liberális Párt honatyái mérsékelt lelkesedéssel fogadták, olyannyira, hogy a házbizottság első, ezzel foglalkozó ülésén le is szavazták a javaslatot. Ezt azonban újabb felzúdulás követte – még a PDL volt művelődési minisztere, Theodor Paleologu is bírálta párttársait –, így az újabb szavazáson már jóváhagyták, hogy az uralkodó beszédet mondhasson. Ennek nyomán mondhatta el Mihály rövid beszédét tegnap. Băsescu azonban – aki egy nappal korábban attól is elzárkózott, hogy jókívánságait fejezze ki az uralkodónak születésnapja alkalmából – a román hadsereg napját ünnepelve távol maradt, akárcsak Emil Boc kormányfő, aki azonban tegnap mégiscsak boldog születésnapot kívánt az uralkodónak.
Az idős uralkodó – aki kora miatt csak egyik segítőjének támogatásával tudott az ülésterem lépcsőin közlekedni – mintegy negyedórás beszéde elején megemlítette, hogy több mint hatvan év telt el azóta, hogy a nemzethez szólt a parlament szónoki emelvényéről, és hogy örömmel fogadta a meghívást. „A múlt tisztelete nélkül nem lehet jövőnk” – szögezte le I. Mihály, aki szerint emlékezni kell mindazokra, akik meghaltak az ország függetlenségéért és szabadságáért a háborúkban és a kommunista diktatúra bukását előidéző 1989. decemberi eseményekben. A királyi korona nem a múlt jelképe, hanem a függetlenség, a szuverenitás és az egység egyedülálló megtestesülése, a korona a történelmileg folytonos állam, a nemzet tükröződése – hangoztatta a király. A korona szilárdította meg Romániát lojalitás, bátorság, tisztelet, komolyság és szerénység révén – tette hozzá. I. Mihály hangsúlyozta: a királyi család továbbra is az ország érdekeit támogatja, és arra buzdította a polgárokat, hogy továbbra is bízzanak a demokráciában és annak intézményeiben.
„A demokratikus intézményeket nemcsak a törvények kormányozzák, hanem az erkölcs és a kötelességtudat is. A hazaszeretet és a hozzáértés alapvető elemei a közéletnek” – fogalmazott. „Erkölcs, hit és emlékezet nélkül nincs jövő, a cinizmus, az önérdek és a gyávaság nem kormányozhatja az életünket” – tette hozzá. „Húsz év után elérkezett az idő, hogy nyilvános viselkedésünk teljesen és véglegesen elszakadjon a múltbeli szokásoktól. A demagógiának, az önzésnek, a hatalomhoz való ragaszkodásnak nincs keresnivalója a romániai intézményekben 2011-ben, mivel ezek az 1989 előtti évekre emlékeztetnek” – fogalmazott a király.
Romániának szüksége van infrastruktúrára, autópályákra, kikötőkre, repülőterekre, kiemelt figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságnak, mivel az nem a múlt, hanem a jövő része, az iskola pedig a társadalom egyik alapköve – szögezte le I. Mihály.
„Soha nem szabad elfelejteni a jelenlegi határokon túl élő románokat és a tőlünk elvett területeket. Jogukban áll eldönteni, hogy az országunkban kívánnak élni, vagy a különmaradást választják. A jelenlegi Európa olyan kontinens, amelyen a népek és a területek nem politikusi döntések függvényében változnak. Eskümet az összes románnak tettem, ez továbbra is érvényes. Ők mindannyian nemzetünk részei, és mindig is azok maradnak” – fogalmazott a király.
Beszéde után I. Mihály a képviselőház előcsarnokában felavatta I. Károly király mellszobrát, a királyi család adományát.
A beszédet követően több politikus is méltatta Mihályt. Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő, a PNL frakcióvezetője egyenesen arról beszélt, hogy amennyiben a polgárok ezt szeretnék, ő is lelkesen közreműködne a monarchia helyreállításában. Ion Iliescu volt államfő, a Szociáldemokrata Párt tiszteletbeli elnöke – aki hivatali ideje alatt sikerrel akadályozta meg Mihályt a hazatérésben – azt mondta, az uralkodó beszéde természetes esemény, de a monarchiához való visszatérés nem lenne az. A PSD elnöke, Victor Ponta történelminek nevezte a beszédet – akárcsak némileg meglepő módon Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője, aki szerint az államfő pártjához tartozó honatyák 80 százaléka részt vett az ünnepi eseményen.
| I. Mihály királynak rögös utat kellett bejárnia addig, amíg felszólalhatott a parlamentben: már 1990 karácsonyán szeretett volna hazatérni Romániába – amelyet 1947-ben kellett elhagynia, miután a kommunisták lemondásra kényszerítették –, azonban akkor a Bukarest–Piteşti-országútról fordították vissza autókonvoját a hatóságok. 1992 húsvétján végül hazatérhetett, de az 1990 és 1996 között az államfői tisztséget betöltő Ion Iliescu továbbra sem nézte jó szemmel a látogatásait – az egykori kommunista párt élgárdájába tartozó volt államfő attól tartott, hogy a király népszerűsége a monarchia visszaállításához vezethet. Így nem csoda, hogy az uralkodó csak a jobbközép Demokratikus Konvenció 1996-os választási győzelme után, 1997-ben kaphatott román útlevelet, amelyben I. Mihályként szerepel a neve. Iliescu ekkor a király talpnyalóinak nevezte a kormánypártok politikusait – mégis, 2001-ben, immár ismét államfőként a megbékélés jegyében meghívta Mihályt a Modern Művészetek Galériájának megnyitójára. |
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.