Fotó: Haáz Vince
Módosításokkal fogadta el szerdai ülésén a szenátus a gyerekpénz lépcsőzetes növelését előíró 2020/123-as sürgősségi kormányrendeletet, amelyet Klaus Iohannis államelnök korábban visszaküldött a parlamentbe újbóli megfontolásra. Ennek alapján nem 40, hanem csak 20 százalékkal emelkedik jövőre a családi pótlék.
2020. december 30., 19:582020. december 30., 19:58
2020. december 30., 22:492020. december 30., 22:49
Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint a PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció 75 szenátora voksolt a jogszabály elfogadása mellett, 56 pedig ellene. Az ügyben a képviselőház lesz a döntéshozó kamara. A szenátus jogi és munkaügyi bizottsága szerdán pozitívan véleményezte a gyerekpénzt szabályozó kormányrendeletet elutasító törvény újbóli megfontolására irányuló kérését, és a rendelet elfogadását lehetővé tevő törvény elfogadására tettek javaslatot.
Első szakaszban, augusztus elsejétől 20 százalékkal nőtt volna a juttatás, 2021-ben és 2022-ben pedig évente kétszer – január elsején és július elsején – szintén 20-20 százalékkal. 2023-tól kezdődően pedig az éves inflációs ráta értékével nőtt volna a juttatás minden évben.
A képviselőház augusztus 19-én utasította el az 1993/61-es törvény 3. cikkelyét módosító 2020/123-as sürgősségi kormányrendeletet, amely a gyermeknevelési támogatás (gyermekpénz) többlépcsős emelését írja elő. A kormány megtámadta a jogszabályt az alkotmánybíróságon, a taláros testület azonban elutasította az óvást.
Klaus Iohannis államfő november 13-án visszaküldte a parlamentnek a családi pótlékot, közismert nevén gyermekpénzt szabályozó kormányrendeletet elutasító törvényt. Az államfő azzal indokolta kérését, hogy a kormány a gyermekpénz lépcsőzetes növelését írta elő, oly módon, hogy az összeg biztosítható legyen a jelenlegi körülmények között.
Florin Cîţu miniszterelnök kormánya szerdai ülését követően elmondta, nem határoztak a gyerekpénz növelése kapcsán, ez a döntés a parlamentre hárul. Megemlítette azonban, hogy szenátorként megszavazta a felsőház plénuma elé került tervezetet, amely 40 helyett 20 százalékos emelést ír elő 2021-ra. A kormányfő hozzátette, a jelenlegi körülmények között a 2021-es költségvetésben a 20 százalékos növelés fenntartható. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy ez nem a kormány döntése, hanem a parlamenté. „Ha a jogszabályt elfogadják a költségvetés elkészülte előtt, figyelembe tudjuk venni, ha nem, akkor a jelenleg érvényben lévő törvény szerint kell eljárni” – mutatott rá a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!