Fotó: Archív
Bíróságon készül megtámadni a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) a líceumi és szakiskolai beiskolázási keretszámra vonatkozó, 2019/4057-es minisztériumi rendeletet – közölte szerdán George Purcaru FSLI-elnök Nagyváradon.
2019. június 05., 16:202019. június 05., 16:20
Az Agerpres beszámolója szerint Purcaru egy sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a szakszervezeti szövetség követeli: a tanügyminisztérium vonja vissza a május 28-án meghozott, a 2019-2020-as tanévre vonatkozó beiskolázási számokat megszabó rendeletét. Ellenkező esetben minden lehetséges úton fellépnek ellene, többek közt bíróságon is megtámadják, mert álláspontjuk szerint
Az ügy kapcsán már számos tiltakozást fogalmaztak meg az iskolák az ország csaknem minden megyéjében, tette hozzá a szakszervezeti vezető.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációjának elnöke ismételten kérte Ecaterina Andronescu oktatási minisztert, hogy sürgősségi hatállyal vonja vissza a 2019/4057-es rendeletet, amely „feje tetejére állítja az oktatási rendszert, bizonytalanságot kelt a tanulók és tanárok körében, a tájékoztató szórólapok még nincsenek kinyomtatva és a nyolcadikos tanulókhoz még nem jutottak el az információk”.
George Purcaru leszögezte:
Kifejtette: a rendelet „egy tollvonással” szakosztályokká alakít líceumi osztályokat, márpedig képtelenség egyik napról a másikra szakoktatást bevezetni 26.000 diák esetében, hisz erre nincs meg a szükséges anyagi fedezet, és a líceumi osztályok a rendelkezés miatt várhatóan túlzsúfolttá fognak válni. Véleménye szerint a munkaerőpiac igényei alátámasztják a szakosztályok szükséges voltát, de azokat fokozatosan kell létrehozni, lépést tartva az anyagi lehetőségekkel.
Azt is nehezményezte, hogy a szaktárca január helyett csak májusban rendelkezett a beiskolázási számokról, és nem tart fenn párbeszédet a szakszervezetekkel, noha szerinte egy ilyen horderejű kérdésben elkerülhetetlen kikérni a tanárok véleményét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!