Kapós. Bár külföldön is nagy a termékek iránti kereslet, egyelőre elenyésző a biotermelő gazdák aránya
Fotó: Makkay József
Fennállásának húszéves évfordulóját ünnepelte Albert Imre biotermesztő szakember kolozsvári bejegyzésű biominősítő cége, amelyet elsőként regisztráltak az országban. A magyarországi és svájci segítséggel megalapozott erdélyi biomozgalom országos méretűvé vált: jelenleg mintegy 620 ezer hektárnyi bioművelésű területet tartanak számon Romániában, a mezőgazdasági összterület 3 százalékát.
2022. december 17., 19:282022. december 17., 19:28
A napokban ünnepelte fennállásának húszéves évfordulóját a kolozsvári Ecoinspect cég, amely a biogazdálkodás ellenőrzését és minősítését végző vállalkozásként az első bejegyzett társaság Romániában. Létrehozóját, a Kolozs megyei Magyarlónán élő és gazdálkodó Albert Imrét a rendszerváltás utáni romániai biogazdálkodás megteremtőjeként tartják számon.
1992-ben svájci mezőgazdasági szakemberekkel találkozott, akik felajánlották segítségüket az erdélyi biotermesztés elindításához. Évente 30-40 erdélyi gazda vett részt svájci tanfolyamokon, az erdélyi biotermesztés azonban nehézkesen indult.
,,A hazai biogazdálkodás megalapozásához a Bioterra nevű, magyar és román nyelvű szaklapunk 1997-es kiadása jelentette az igazi löketet. A lap kiadását a kilencvenes évek végén a bukaresti mezőgazdasági minisztérium támogatta: a román nyelvű változat 11 ezer példányban jutott el az egész országba, a magyar lapot Erdély magyar lakta vidékein forgalmaztuk” – emlékezik az indulás körülményeire Albert Imre.
A romániai biomozgalom megteremtésében a következő fontos lépés a Dornavátrán székelő Dorna tejfeldolgozó vállalathoz kötődik: a cég vezetői Albert Imrét keresték meg, hogy segítsen létrehozni az ország első biotejtermelő gazdaközösségét.
Mivel akkoriban még nem volt bejegyzett romániai biominősítő intézmény, a kalotaszegi szakember a magyarországi Bikontroll cég vezetőjét, Roszik Pétert kérte fel, hogy végezzék el a mintegy 2500 bukovinai tejtermelő kisgazdaság minősítését.
Tovább kellett lépni, így anyaországi szakmai segítséggel 2002-ben jegyezték be az első, biominősítést végző céget, az Ecoinspectet Romániában. A sikeres svájci, német és magyar példák alapján elindított új agrárvállalkozás azonban két évig nagyon nehezen boldogult.
Állami támogatás és értékesítési piac hiányában a gazdák nem láttak fantáziát a biotermelésben. Ismét fordulópontra került sor, amikor Albert Imre egyik svájci barátja segített abban, hogy egy bulgáriai biocéghez hasonlóan svájci állami támogatáshoz jussanak.
A projekt keretében négy éven át Svájcban képeztük a biominősítésben részt vevő szakembereinket. Románia 2007-ben belépett az Európai Unióba, és megjelentek a biogazdálkodást segítő területalapú támogatások is” – magyarázza a gazdamérnök, aki időközben a kolozsvári agrártudományi egyetemen doktorált a rendszerváltás után elsőként biogazdálkodásból.
A kolozsvári egyetem partnere lett a biomozgalomnak, és a svájci projektnek köszönhetően a bukaresti mezőgazdasági minisztérium is felfigyelt a kolozsvári cégre, ami hamarosan országos hírnevet szerzett.
A kétezres évek derekán megjelentek a külföldre termelő romániai mezőgazdasági cégek. Németországban keresték leginkább a biominőségű búzát, napraforgót és egyéb gabonaféléket, ami egyre több céget tett érdekeltté a váltásra.
Ma 33 mezőgazdasági mérnökkel, állatorvossal dolgoznak, és mintegy 2500 biotermelő gazda és sok agrárvállalkozás biominősítését és rendszeres ellenőrzését végzik. Albert Imre szerint a biominősítési rendszer ma már Romániában is épp olyan olajozottan működik és annyira szigorú, mint az Európai Unió többi tagállamában.
Albert Imre
Fotó: Makkay József
,,A farmok és a mezőgazdasági termékek sokféle ellenőrzésen és szűrőn esnek át minden évben. Minimális az esélye, hogy vegyszermaradványokat tartalmazó biotermékek kerüljenek a kereskedelembe.
Öt évre kizárják a biorendszerből és vissza kell fizetnie a teljes uniós támogatást. Kevés ilyen eset volt az elmúlt tíz esztendőben” – fogalmaz a biotermesztő szakember, aki Magyarlónán családi biokertészetet tart fenn.
A biotermékek piaca Romániában is jelentősen bővül, a nagyobb bevételi forrást azonban az export jelenti. Albert szerint ezen a területen azok a gazdák a sikeresek, akik külföldre termelnek, a romániai biotermékek iránt Európa-szerte nő a kereslet.
A magasabb áron értékesíthető biotermékek iránt azonban továbbra sincs túl nagy érdeklődés a romániai gazdák részéről. Az országban jelenleg 620 ezer hektárnyi bioművelésű mezőgazdasági területet tartanak nyilván, ami Románia mezőgazdasági területeinek a három százaléka.
Az európai uniós előírások szerint 2030-ra a tagországok mezőgazdasági területeinek legalább 25 százalékát kell ökogazdálkodásba vonni. Albert Imre szerint ez irreálisan magas szám, hét éven belül a romániai mezőgazdasági területek tíz százalékán oldható meg a biotermelés.
Amelyek közül az egyik legelterjedtebb, hogy a bioművelésű szántóföldi növénytermesztésben kicsik a hozamok. Albert sok olyan példát tud, ahol a több száz hektáron biobúzát termelő farmer jó évben hatezer kilós hektárátlaga vetekszik a konvencionális gazdálkodás hozamával. És ez minden haszonnövényre érvényes.
A szakember elsősorban a megfelelő vetésforgó fontosságát hangsúlyozza. Mivel vegyi gyomirtót nem lehet használni, egy speciális mezőgéppel, a gyomfésűvel lehet a fiatal haszonnövény közül eltávolítani a gyomok mintegy 80-90 százalékát.
Az istállótrágya mellett vagy ennek hiányában olyan természetes készítmények állnak a gazdák rendelkezésére, amelyek hatásfoka vetekszik a talajt szennyező műtrágyával.
,,A biotermesztéshez használt technológia minden láncszemével rendelkezünk, minden elérhető a romániai gazdák számára is. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy a biotermelés iránt egyre nagyobb az érdeklődés az Európai Unió tagországaiban. Ezt a mezőgazdasági tevékenységet kiemelten támogatják a biogazdáknak nyújtott magas területalapú dotációval, másrészt az értékesített termékek ára jóval magasabb, mint a konvencionális mezőgazdaságból származó termékeké. Egyre több érv szól amellett, hogy a gazda a hagyományosról átálljon biogazdálkodásra” – fogalmaz Albert Imre.
Svájci példa
Az Ecoinspect cég fennállásának húszéves évfordulóján tartott kalotaszegi ünnepségen Svájc bukaresti nagykövete, Arthur Mattli úgy fogalmazott, hogy a kolozsvári bejegyzésű társaság volt a kiindulópont a romániai biopiac fejlődése terén. ,,Büszkék vagyunk rá, hogy ez a projekt sikeresnek és fenntarthatónak bizonyult és úttörő erőfeszítéssel munkahelyeket teremtettek. Lehetőség nyílt a romániai biotermékek hozzáféréséhez, valamint a biotermékek európai exportjára” – fogalmazott a svájci diplomata, aki az alpesi ország példáival mutatta be, hogy hazájában mennyire fontos szerepe van a vegyszermentes élelmiszerek előállításának: Svájcban naponta 7,2 millió svájci frankot fektetnek be az élelmiszer- és táplálkozásfejlesztésbe. A diplomata kiemelte, hogy a berni kormány a következő időszakban 221,5 millió svájci frankkal támogatja a romániai mezőgazdaságot különböző programok révén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapfokú ítélet született a 2025 májusában a temesvári főpostán történt, közel tízmillió lej értékű rablás ügyében.
Arad megyében egymást követő két évben is kiszáradt a Tőz, a Fehér-Körös hozama a júliusi átlag tizedére esett, a feltóti víztározónak pedig csak alig egyharmada van tele. Bihar megyében több településen vízkorlátozást vezettek be.
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!