Fotó: Dávid Anna Júlia
A komáromi Új Forrás folyóirat főszerkesztője, Jász Attila, valamint két szerzője, Oravecz Péter és Ughy Szabina látogatott el Székelyudvarhelyre. Az érdeklődők a folyóirat 1969-ig visszanyúló történetét ismerhették meg.
2016. augusztus 03., 19:432016. augusztus 03., 19:43
Jász Attila, Oravecz Péter és Ughy Szabina magyarországi költők voltak Murányi Sándor Olivér író vendégei hétfőn este a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A komáromi Új Forrás folyóirat erdélyi estjén a kreatívan szerkesztett lap történetébe és működésébe kaptak bepillantást az érdeklődők.
A Forrás antológiát a Komárom Megyei Tanács alapította 1969 tavaszán, a tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. A kezdetben bizonytalan jövőjű antológia tíz év alatt megerősödött köszönhetően annak, hogy kiderült: „a nyilvánosságnak van egy olyan ereje, ami a hatalmat megfélemlíti\".
Az antológiából indult lapot jóval később Nagy Gáspár verse tette országosan ismertté: a költő Nagy Imre-perre utaló verse valahogy átment a cenzúrán, és ennek következményeként 1984-ben felfüggesztették a kiadvány megjelenését. A rendszerváltás évétől az Új Forrás a Komárom megyei könyvtárban, annak egyik különleges szolgáltatásaként működött tovább igen szerény anyagi körülmények között. 2010 óta a folyóirat főszerkesztője Jász Attila, József Attila-díjas költő.
„Elkezdtem saját őrületeimet megvalósítani\" – mondta el az udvarhelyi eseményen Jász Attila, hozzáfűzve, hogy egészen sikeres tematikus lapszámokat tudhatnak maguk mögött. Jász fontosnak tartotta, hogy fiataloknak, frissen végzetteknek adjon munkát, érdeklődési körükhöz igazítva a témákat, egyfajta tehetséggondozóként működtetve a szerkesztőséget. Havonta megrendezett UFo – Nyitott Rezervátum című lapszámbemutató rendezvényeiken olyan jelentős magyar írók vettek részt, mint Bodor Ádám, Esterházy Péter vagy Krasznahorkai László, de vendégül látják a társművészetek képviselőit is, ilyen volt Lovasi András dalszerző-énekes, Dresch Mihály dzsesszzenész vagy Váli Dezső festő.
A lapnak volt erdélyi társszerzője is, a székelyudvarhelyi születésű Balázs Imre József, de közöl benne az est házigazdája is. Az estre Oravecz Péter költő, állatidomár és flamencogitáros, valamint Ughy Szabina költő, a folyóirat szerzői kísérték el a főszerkesztőt, és olvastak fel köteteikből. Oravecz Péter gitárelőadásával is emelte a hangulatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!