Miközben a rendelet nem pontosítja, hogy konkrétan mi volt az intézkedés oka, a hivatkozott jogszabály 9. paragrafusa kimondja: a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Mivel a jogszabály szerint nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével, egyértelmű, hogy a 13 érintett személy – akinek állampolgársága a határozat közzététele napján szűnt meg – a könnyített honosítás révén jutott állampolgársághoz.

A Magyar Közlönyben megjelent határozatokban meg is nevezik az érintetteket. Eszerint elveszítette magyar állampolgárságát a Máramaros megyei Szinérváralján született Liviu Daniel Virlics, a máramarorszigeti Radu Saplontaí, a szamosborhidi Georgeta Ster, valamint a lugosi születésű Constantin Leonescu. Az állampolgárságuktól megfosztottak közül öten a volt Szovjetunió területén (Ukrajnában), míg négyen a volt Jugoszláviában (Szerbiában) születtek.

Áder János egyébként már korábban is hozott hasonló döntést, 2013-ban például visszavonta egy Ukrajnában született 23 éves férfi magyar állampolgárságát. Szakértők szerint a honosításánál akkor járhat el valaki csalárd módon, ha szándékosan megtéveszti a hatóságokat a személyazonosságával, a születési vagy családi adataival kapcsolatban. Az Index hírportál az ügy kapcsán arról írt, hogy az utóbbi hónapokban megszaporodtak az egyszerűsített honosítással való visszaélésekről szóló hírek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitány június végén arról beszélt, hogy csak a megyében 128 állampolgárság-csaló ellen nyomoznak hatvan ügyben. Tavaly már külön nyomozócsoportot állítottak rá azokra a magyar hivatalnokokra, akik külföldieket jogtalanul segítettek kettős állampolgársághoz jutni.