
Fotó: Biró István
A Kolozsvárról 1944 októberében a Szovjetunióba hurcolt 5000 magyar civil férfi tiszteletére állítottak emlékművet szombaton a kincses városban, a Házsongárdi temető evangélikus-lutheránus sírkertjében.
2016. november 20., 21:142016. november 20., 21:14
A Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész által készített, letisztult formavilágú emlékmű leleplezésén több százan vettek részt. A Szovjet Elhurcolások Kolozsvári Emlékbizottsága és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház által szervezett megemlékezés Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök igehirdetésével kezdődött, majd az alkotást megáldották az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői.
Benkő Levente történész, újságíró, az emlékműállítás kezdeményezője felidézte: 2014 októberében, az elhurcolások 70. évfordulóján háromnyelvű – magyar, román és német – emléktáblát helyeztek el a Házsongárdi temető evangélikus-lutheránus sírkertjében, de már akkor tervezték az emlékműállítást. Hozzátette: a projekt a magyar kormány támogatása révén valósult meg.
Benkő ugyanakkor a Krónika kérdésére felidézte: a szovjetek 1944. október 11-én foglalták el Kolozsvárt, és azonnal megkezdték a magyar civil férfiak összegyűjtését. Egyetlen hét leforgása alatt ötezer embert gyűjtöttek össze. Egyeseket otthonukból, másokat munkahelyükről vittek el, de olyan is volt, akit szó szerint a háza tetejéről parancsoltak le, miközben épp javítási munkálatokat végzett.
A törvényszék épületébe vezényelték őket a Honvéd (ma Dorobanţilor) utcába, majd gyalog kellett Tordáig masírozniuk. Innen vonattal utaztak tovább a Brassó megyei Barcaföldvárra, onnan pedig a focşani-i szovjet lágerbe, ahol folyamatosan 23–40 ezer fogoly raboskodott. A munkaképes, erős férfiakat kiválogatták, és a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba vitték. A Kolozsvárról elhurcoltak kétharmada hazatért, de körülbelül 1500-an, egyes becslések szerint 1800-an meghaltak.
Benkő Levente azt is elmondta: Kolozsvár vonatkozásában azt is tudni kell, hogy a magyar hadsereg szeptembertől októberig tartotta magát Tordánál a sokszoros túlerőben lévő szovjet és román csapatokkal szemben. Rogyion Jakovlevics Malinovszkij szovjet marsalltól számon kérték, miért késik Kolozsvár elfoglalása, ő pedig az ellenállók nagy számával magyarázta a helyzetet. A jelentéseiben rengeteg védő szerepelt, így annak megfelelő számú foglyot kellett összegyűjtenie, ezért hurcoltak el több ezer embert. Tordáról 700 magyar civilt, azaz a város akkori lakosságának egytizedét vitték el. A megemlékezés keretében szombaton konferenciát is tartottak.
Bár a 2025-ben Romániában megnyitott sztrádák, gyorsforgalmi útszakaszok hossza elmarad az idénre megálmodott több mint 200 kilométernyi rekordtávtól, a valóban átadott 146 km autópálya és autóút így is a második legbőkezűbb „termés”.
Történetében először Nagyszebennek városi kórháza lesz, miután a helyi tanács kedden egyhangú szavazással jóváhagyta a szállításügyi minisztériumnak alárendelt CFR-kórház átvételét a helyi önkormányzat kezelésébe.
Decemberben másodszor vették őrizetbe minősített lopás miatt azt a 22 éves, tenkei fiatalembert, aki újra elindult lopni. A nyomkövető viselésére kötelezett gyanúsított ezúttal előzetes letartóztatásba került.
Egy személy meghalt keddre virradóra, amikor kigyulladt és leégett egy faház a Kolozs megyei, Magyarpalatkához tartozó Mezőszava faluban.
A meteorológusok bejelentették, hogy a hideg légáramlás a következő napokban áthalad Románián, így szilveszterkor az egész országban fagyos hőmérsékletet, több régióban havazást hoz.
Több száz kilogramm illegális pirotechnikai eszközt foglaltak le a rendőrök Szatmár megyében. A rendőrség nemcsak ellenőrzésekkel, hanem megelőző tájékoztató kampánnyal is igyekeznek felhívni a figyelmet az új jogszabályi előírásokra.
A Kolozsvári Waldorf Líceum aligazgatónőjének menesztése nyomán az elmúlt napokban egymásnak feszültek intézményi álláspontok, jogértelmezések és közösségi reakciók.
Több mint egymillió euró értékű vagyon megszerzésére törekedett az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével meggyilkolta édesanyját.
A közel 166 millió lejbe kerülő ferdekábeles híd a nyári határidőre elkészült, de a megrendelő polgármesteri hivatal nem vette át a munkálatot, mert szemmel láthatóan deformálódott az építmény.
Az utolsó aktív sertéspestisgócot is felszámolták Arad megyében, és egy hónapja nem jelentettek újabb megbetegedést – közölte hétfőn Marcel Roşu, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság (ANSVSA) Arad megyei igazgatója.
szóljon hozzá!