Valamennyi helyszínen a szervezõk felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata\" – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet, a Bukarest által „kikényszerített\" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.

„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különbözõ határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belsõ önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvû metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fõvárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvû közigazgatási régió!\" – áll a kiáltványban.

A dokumentum kinyilvánítja, hogy elõbb tárgyalni akarnak a kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Ha a tárgyalások eredménytelenek maradnak, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba. A kiáltvány szerint a „bukaresti zavarosban halászó politikusok\" megbuktak. „Ráment a jelenünk. Gyermekeink, unokáink jövõjét nem adjuk!\" – fogalmaz a megmozdulás helyszínein felolvasott kiáltvány.

„Székelyföld nem Románia!\"

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön az 1848-as obeliszknél több száz tüntetõ elõtt kijelentette: nem lesz társadalmi béke Romániában mindaddig, amíg Székelyföld nem nyeri el a területi autonómiáját. Az EMNP elnöke a felvidéki magyarok helyzetével példázta, hogy a magyarok által lakott területeket felszabdaló közigazgatási reform súlyos helyzetbe sodorja a közösséget. Az EMNP-elnök szerint a magyar párt kiszorulása a szlovák parlamentbõl, a szlovák állampolgárság megvonása azoktól, akik felveszik a magyart, mind annak a következménye, hogy a felvidéki magyarság a közigazgatás ügyében engedett a pozsonyi nyomásnak. „Mi nem ezt akarjuk itt Erdélyben. Nem szabad megengednünk, hogy ez megtörténjen\" – jelentette ki Toró. A szentgyörgyi tüntetésen a tiltakozók legtöbbet ismételt jelszava ez volt: „Székelyföld nem Románia!\"

Autonóm Partiumot kértek

„Egységes kétnyelvû autonóm Partium régiót\" – hirdette egy magasba emelt tábla a nagyváradi békés, incidensek nélküli tüntetésen összegyûlt mintegy 200 magyar akaratát. A többnyire idõsebbek alkotta tömeg jelképesen az egykori Olaszi temetõ helyén kialakított, majd a helyi önkormányzat által önkényesen Mihai Viteazul névre keresztelt parkban tiltakozott a régiósítási terv ellen. A fiatalságot elsõsorban az Erdélyi Magyar Ifjak képviselte, tagjaik a magyar, székely vagy éppen Árpád-sávos zászlót lobogtatva érkeztek a helyszínre.

„A partiumi autonómia ügye most került ki közterületre, eddig inkább csak konferenciaasztaloknál és tudományos munkákban fordult elõ. Itt az ideje, hogy ezt az emberek szintjére hozva, velük együtt kezdjük el követelni\" – jelentette ki lapunknak Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei elnöke, hozzátéve, hogy mindezt helyben és nem Bukarestben kell jelezni, hiszen „nem vagyunk Bukarest gyarmata\". Csomortányi beszédében is hangsúlyozta, az itt élõ románok és magyarok gondjai közösek, azonban a „szociálliberális kétharmados diktatúra\" figyelmen kívül hagyja az állampolgárai véleményét, miközben adóikat elviszi, vállalkozásaikat pedig ellehetetleníti. Jelezte: az ország a csõd felé halad, a helyzetre a kétnyelvû autonóm partiumi régió jelenthet megoldást.

Tõkés: emlékünket is eltörölnék

A nagyváradi tüntetésen vett részt Tõkés László, az EMNT elnöke is, aki Erdély történelmi régióinak eltörlését a magyarság kisemmizésének nevezte. A jelképes helyszínválasztásra utalva kijelentette: „sírjainkból is kiforgatnak, nemcsak városainkból, falvainkból, természetes életterünkbõl; csontjainkkal együtt emlékünket is eltörölnék.\" Zatykó Gyula, a néppárt alelnöke hangsúlyozta, ügyükhöz meg kell nyerniük a történelmi régiók területén élõ románságot is, hiszen a szétszabdalásnak õk is elszenvedõi lesznek.

„Növelni kell Erdély egészének mozgásterét, önrendelkezést kell biztosítani az itt élõknek, és csökkenteni kell azt az egészségtelen kapcsolatot, amely a központosított egységállam keretei között Bukaresthez köti. Székelyföld, Partium és Erdély egésze sokkal többre képes. Meg kell adni nekik az esélyt, hogy ezt bebizonyíthassák\" – fogalmazott a politikus, majd felolvasta a tüntetés kiáltványát, amely a tüntetés másik 27 Bihar megyei helyszínén is elhangzott.

Szatmár megyében is több településén szervezett tüntetést az EMNP–EMNT. Nagykárolyban, a Kossuth kertben közel ötvenen gyûltek össze, Szatmárnémetiben a szigetlankai református templomnál találkozott a körülbelül 100 résztvevõ, a rendezvények incidensek nélkül zajlottak le.
A megmozdulások békés jellegét más helyszínekhez hasonlóan Kolozsváron is békegalambok feleresztésével nyomatékosították a szervezõk. Különben a kincses városban – ahol mintegy ötvenen vettek részt a Mátyás király szülõháza elõtt rendezett autonómiatüntetésen – a román média és a csendõrség fokozott érdeklõdése kísérte a megmozdulást, az egyetlen apró incidensnek pedig az számított, hogy egy elhaladó román nõ Magyarországra küldte a demonstrálókat. n Krónika

Megalakult a Partiumi Autonómiatanács

Megtartotta alakuló ülését pénteken a Partiumi Autonómiatanács (PAT), amelynek létrehozásáról még ez év elején döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A nagyváradi városházán tartott ülésen Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Arad megye képviseltette magát, és delegált egy-egy tagot az elnökségbe. A hétfõs vezetõség élére Csomortányi Istvánt, az EMNP Bihar megyei elnökét választották, míg az alelnöki tisztséget arra a Szilágyi Ferencre bízták, aki 2008-ban létrehozta Érmihályfalván a Partiumi Autonómiakezdeményezõ Bizottságot.

A PAT a Partium autonómiáját és önrendelkezését hivatott népszerûsíteni, valamint az erre irányuló törvényjavaslatokat készíti elõ. Elsõ lépésként a tájékoztató jellegû szakmai anyagok tartalmát rögzítik, de a féléves ütemtervben a régió határainak meghatározása, továbbá a jelképeinek kidolgozása is szerepel. A PAT következõ ülését augusztus 16-án tartják Nagykárolyban.

Liviu Dragnea „nem ijedt meg\"

Nem aggasztják Liviu Dragnea közigazgatásért felelõs miniszterelnök-helyettest az EMNP–
EMNT által meghirdetett, a kormány régiótervei ellen irányuló, a Székelyföld autonómiája mellett kiálló tüntetések. Dragnea egy ploieºti-i sajtóértekezleten csütörtökön azt mondta, hogy nem aggódik, és „nincs túlságosan megijedve\" a magyarok tiltakozása miatt. „Ez egy olyan politikai szervezet tiltakozáskísérlete, amely az ilyen akciókból táplálkozik, és nem a RMDSZ-re gondolok, melyet szerencsére kiegyensúlyozott emberek vezetnek\" – mondta Liviu Dragnea. Felidézte, hogy múlt héten egy Bálványosfürdõn rendezett fórumon hat tüntetõ fogadta, akik csendben álltak, plakátokkal a kezükben. A kormányfõhelyettes a találkozón úgy fogalmazott, Székelyföld egy nagyon szép térsége Romániának, „egy román terület\", amely elõtt kiváló fejlõdési perspektíva áll, ha az ott élõk megértik, hogy a legfontosabb közös érdekük a fejlõdés.